17. Fejezet: Az utolsó tanítási nap. Van kedved velem tölteni a nyár egy részét?
- El sem hiszem, hogy ez a nap is eljött! - mondta Tomiko amikor éppen el hajtott mellettük egy autó.
- Tényleg hihetetlen!
Lassan az iskolához értek ahol 2 nagy limuzin állt. Sok diák körül vette az autókat. Asamit és Tomikot nem nagyon érdekelte ez a fel hajtás, de amikor meg hallotta a nevét, a tömeg meg ragadta és a kőr közepébe tolta a lányt.
- Mi van már? - nézett maga elé miután
- Ohh. Szia Asami! - mosolygott rá egy fiú.
- Eiji!? Hogy kerülsz ide?
- Én is itt vagyok ám! - lépet a testvére mellé.
- Szia Eiki... Akkor újra kérdezem. HOGY KERÜLTÖK IDE?! - fogta meg a két fiú nyakkendőjét.
- Asami- chan...
- Chikao? Szia! - elengedte a két fiút és le guggolt a kisfiúhoz. - Elmondod miért vagytok itt?
- Persze! Arra gondoltunk, hogy nincs-e kedved velünk tölteni a nyár egy részét.- mosolygott és meg fogta Asami kezét.
A tömeg elkezdett ujjongani. Asami körül nézett és mindenki abba hagyta.
- Neked itt ekkora tekintélyed van? - vetett egy pillantást a lányra Eiji majd rögvest Tomikora nézett aki át tolakodott a tömegen.
- Asamiii~! Gyere... Mit csinálsz? - fordította oldalra a fejét.
- Én csak...
- Nem válaszoltál Asami-chan! - mérgesen a földnek vágta a lábát.
- Hát Chikao, meg ígértem Tomikonak, hogy vele töltöm a nyarat.
- Jöjjön ő is! Lesz elég hely, mindenki elfér! - mosolygott és meg ölelte a lányt. - Léci! Nem bánod meg! A tenger partra mennénk.
- Akkor hozhatom magammal a húgomat is?
- Persze! Mindenki elfér. Ott lesz Eiji, Eiki, Engo, én és most már te is. Nagyon jó lesz!
- Mond csak. Te hány éves vagy? - lépet a fiúhoz Tomiko.
- Lassan 7 leszek!
- Most csak viccelsz! Asami nem beszél így mint te! - nevette el magát a Tomiko.
- To-mi-ko! - Asami fel állt és egy határozott mozdulattal fejbe vágta a barátnőjét. - Te mondod aki egy perverzzel jár!?
- Chhh.... Mondja az aki fürdés közben táncol.
- Ki csinállak! - Asami megindult Tomiko felé.
Chikao mint a két lányt meg ütötte. Mind a ketten leültek és a fejüket fogták.
- Most már abba hagytátok lányok?
- I-Igen... - válaszolt Asami.
- Ahha... - tapogatta a feje búbját.
- Rendben! Akkor mi mentünk! Sziasztok!
Tomiko felállt és a bejárat felé indult.
- Mi az nem jössz? - fordult vissza Asamihoz.
- De csak ...
- Segítsek? - Eiji nyújtotta a kezét a lány felé. - Siess! Még nekem is be kell érnem a suliba!
Asami meg fogta a kezét és fel húzta.
- Köszi...
- Ezért jár jutalom! Délután eljövök érte! - indult el a limuzin felé a fiú.
Kinyitotta az ajtót és beszállt a testvére mellé. Bezárta az ajtót és lehúzta az ablakot.
- Sziasztok! - köszönt el a két fiú egyszerre.
Asami csak intett és lassan a tömeg is fel oszlott. A lány Tomiko után szaladt és együtt mentek be az iskolába.
- Persze! Arra gondoltunk, hogy nincs-e kedved velünk tölteni a nyár egy részét.- mosolygott és meg fogta Asami kezét.
A tömeg elkezdett ujjongani. Asami körül nézett és mindenki abba hagyta.
- Neked itt ekkora tekintélyed van? - vetett egy pillantást a lányra Eiji majd rögvest Tomikora nézett aki át tolakodott a tömegen.
- Asamiii~! Gyere... Mit csinálsz? - fordította oldalra a fejét.
- Én csak...
- Nem válaszoltál Asami-chan! - mérgesen a földnek vágta a lábát.
- Hát Chikao, meg ígértem Tomikonak, hogy vele töltöm a nyarat.
- Jöjjön ő is! Lesz elég hely, mindenki elfér! - mosolygott és meg ölelte a lányt. - Léci! Nem bánod meg! A tenger partra mennénk.
- Akkor hozhatom magammal a húgomat is?
- Persze! Mindenki elfér. Ott lesz Eiji, Eiki, Engo, én és most már te is. Nagyon jó lesz!
- Mond csak. Te hány éves vagy? - lépet a fiúhoz Tomiko.
- Lassan 7 leszek!
- Most csak viccelsz! Asami nem beszél így mint te! - nevette el magát a Tomiko.
- To-mi-ko! - Asami fel állt és egy határozott mozdulattal fejbe vágta a barátnőjét. - Te mondod aki egy perverzzel jár!?
- Chhh.... Mondja az aki fürdés közben táncol.
- Ki csinállak! - Asami megindult Tomiko felé.
Chikao mint a két lányt meg ütötte. Mind a ketten leültek és a fejüket fogták.
- Most már abba hagytátok lányok?
- I-Igen... - válaszolt Asami.
- Ahha... - tapogatta a feje búbját.
- Rendben! Akkor mi mentünk! Sziasztok!
Tomiko felállt és a bejárat felé indult.
- Mi az nem jössz? - fordult vissza Asamihoz.
- De csak ...
- Segítsek? - Eiji nyújtotta a kezét a lány felé. - Siess! Még nekem is be kell érnem a suliba!
Asami meg fogta a kezét és fel húzta.
- Köszi...
- Ezért jár jutalom! Délután eljövök érte! - indult el a limuzin felé a fiú.
Kinyitotta az ajtót és beszállt a testvére mellé. Bezárta az ajtót és lehúzta az ablakot.
- Sziasztok! - köszönt el a két fiú egyszerre.
Asami csak intett és lassan a tömeg is fel oszlott. A lány Tomiko után szaladt és együtt mentek be az iskolába.
~~~
Lassan eljött a suli vége is.
- Miért van az, hogy feljövünk felső közép suliba és itt is egy rakás házit adnak?
- De sokkal kevesebb mint ami alsóba volt. Lásd a jó oldalát! - lökte hátba a barátnőjét Asami.
- Ez igaz...
Már majdnem kint voltak amikor eszébe jutott Tomikonak, hogy elfelejtett valamit.
- Franc... El felejtettem, hogy hozzátok kéne rendelnem a téli cuccokat. Menj előre, majd utol érlek.
- Rendben. Siess!
Asami kiment a suli elé és leült egy padra. Egy darabig ült amikor egy ismert limuzin állt meg előtte. Hatalmas levegőt vett és azt a hatalmas levegőt kifújta. Az autó ajtaja kinyílt és kiszállt Eiji.
- Csak nem rám vársz? - csapta be a kocsi ajtót és a lány felé indult.
- Nem talált Romeo! Barátnőmre várok. - válaszolt flegmán Asami.
- Pedig jössz nekem valamivel...
- Azért mert segítettél fel állni a földről? Ne röhögtess! - dőlt a pad hátuljának.
Eijinek se kellet több. Le vágódott a lány mellé a padra.
- Nagyon elfáradtam! - ásított és át karolta a lányt.
- Hagyd abba ezt a lopott szöveget! - tolta el a fiút.
- Na de Asami- chan!
- Mióta hívsz így?! Most azt várod, hogy Onii- channak hívjalak vagy mi?
- Nem lenne egy utolsó!
- Te egy beteg ember vagy...
- Kérlek mond, hogy Onii - chan!
- Felejtsd el!
- Gyerünk! - hirtelen meg csókolta Asamit a fiú.
- Nem meg mondtam, hogy ne csókolgass?! - pirult el a lány.
- Ha nem mondod még egyet kapsz! - kezdett megint közeledni a lány felé.
- Jó van! De csak most az egyszer! - vetette a földre a szemét.
- Gyerünk! Hadd halljam! - mosolyodott el Eiji.
- O-Onii - chan... - suttogta vörös fejjel Asami.
- Meg ismételnéd? Nem igazán hallottam! - fel emelte a lány fejét a kezével.
- O-Onii - chan... - már kicsit hangosabban mondta.
- Micsoda? Megy ez hangosabban is!
- Onii - chan...
- Na látod nem is volt olyan nehéz! - puszilta meg a lány homlokát.
- Most már békén hagyhatsz! - lökte el a fiút. - Te azt hiszed, hogy ez valami giccses Anime, amiben a szereplők egymás karjaiba esnek és egy éjszakán keresztül egymást nyalják- falják és a nő meg állás nélkül azt hajtogatja, hogy "Onii - chan ne hagyd abba!"? - gúnyosan nézett a fiúra.
- Annyira nem vagyok beteg... - állt fel a padról. - Viszont neked nem kéne Animét nézned 23 óra után.
- Azt nézek mit akarok! Szóval... Sicc!!! - hessegette el a fiút.
- Én nem holmi macska vagyok aranyom.
- Sicc!!! - mintha meg se hallotta volna csak hessegette a fiút.
- Jó megyek! Vigyáz magadra! Egy hét múlva találkozunk! Szia. - intett és vissza ült az autóba.
- Szia... - köszönt vissza a fiúnak Asami.
Végig nézte ahogy a fehér limuzin szép lassan el gurul. Arra lett figyelmes, hogy mindenki elhagyta az iskolát. A kezébe nyomta az arcát és a térdére könyökölt.
- Hol van már az a fél eszű? - motyogta.
Fel állt és a suli felé indult. Rá tette a kilincsre a kezét és az ajtó elindult kifelé. Csodálkozott, hogy mozog mikor nem csinált vele semmit. Pislogott egyet és az ajtó az orrának csapódott.
- Sajná... Asami? - csodálkozott Tomiko.
- To- mi- ko!
- Bocsánat!!!!
Asami a bal kezével az orrát fogta a jobb kezével meg homlokon vágta Tomikot. Leültek a padra és Asami elő vett egy seb tapaszt a táskájából majd Tomiko homlokára ragasztotta.
- Sajnálom...
- Jobban is figyelhetnél! - mosolyodott el Asami.
- Nem haragszol? - vörösödött el Tomiko.
- Dehogy! Rád nem lehet haragudni!
- Apám is haragszik rám...
Asami nem mondott semmit csak meg ölelte Tomikot.
- A-Asami?
- Ígérd meg, hogy nem sírsz. Rendben? Nekem olyan vagy mint a testvérem! Nem szeretlek sírva látni... - becsukta a szemét és szorosan meg ölelte a lányt.
- Rendben! Viszont menjünk haza! Sok dolgunk van még péntekig! Új fürdő ruhát kell venni!
- M-M-Micsoda?!? - tolta el a barátnőjét Asami.
- Végül is a tenger partra megyünk!
- Azt nézek mit akarok! Szóval... Sicc!!! - hessegette el a fiút.
- Én nem holmi macska vagyok aranyom.
- Sicc!!! - mintha meg se hallotta volna csak hessegette a fiút.
- Jó megyek! Vigyáz magadra! Egy hét múlva találkozunk! Szia. - intett és vissza ült az autóba.
- Szia... - köszönt vissza a fiúnak Asami.
Végig nézte ahogy a fehér limuzin szép lassan el gurul. Arra lett figyelmes, hogy mindenki elhagyta az iskolát. A kezébe nyomta az arcát és a térdére könyökölt.
- Hol van már az a fél eszű? - motyogta.
Fel állt és a suli felé indult. Rá tette a kilincsre a kezét és az ajtó elindult kifelé. Csodálkozott, hogy mozog mikor nem csinált vele semmit. Pislogott egyet és az ajtó az orrának csapódott.
- Sajná... Asami? - csodálkozott Tomiko.
- To- mi- ko!- Bocsánat!!!!
Asami a bal kezével az orrát fogta a jobb kezével meg homlokon vágta Tomikot. Leültek a padra és Asami elő vett egy seb tapaszt a táskájából majd Tomiko homlokára ragasztotta.
- Sajnálom...
- Jobban is figyelhetnél! - mosolyodott el Asami.
- Nem haragszol? - vörösödött el Tomiko.
- Dehogy! Rád nem lehet haragudni!
- Apám is haragszik rám...
Asami nem mondott semmit csak meg ölelte Tomikot.
- A-Asami?
- Ígérd meg, hogy nem sírsz. Rendben? Nekem olyan vagy mint a testvérem! Nem szeretlek sírva látni... - becsukta a szemét és szorosan meg ölelte a lányt.
- Rendben! Viszont menjünk haza! Sok dolgunk van még péntekig! Új fürdő ruhát kell venni!
- M-M-Micsoda?!? - tolta el a barátnőjét Asami.
- Végül is a tenger partra megyünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése