Szerep játék 18. Fejezet

18. Fejezet: Nagy bevásárlás! Mond, hogy nem mész el!

- Asamiiii! Kelj már fel! - Tomiko ugrált az ágyon. - Elviszik a legjobb fürdő ruhákat ha nem kelsz fel!
Asami fel lassan fel ült és meg ragadta a párnáját, Tomiko leugrott az ágyról és az ágynak háttal meg igazította a szoknyáját. Asami kihasználva az alkalmat egy hatalmas ütést mért Tomiko fejére a párnára. Persze a fejbe vágott lány a földre ült és a fejére tette a kezét.
- Miért csináltad ezt Asami....? - duzzogott Tomiko.
- Ha még egyszer az ágyamon ugrálsz a következőt Hitomival foglak fejbe vágni. Értetted? - lassan a húga fele fordult aki ijedtébe hátra ugrott.
- Jól van. Bocsi, bocsi! - mászott fel a földről. - Az utóbbi időben nagyon könnyen fel idegesíted magad! Ez árt a szépségnek Asami! - indult el a szoba ajtóhoz Tomiko.
- To- mi- ko!!!! - ledobta magáról a takarót és barátnője után indult.
- Fuss Hitomi!
A két lány elkezdett futni Asami elől. Le rohantak a lépcsőn nyomukban Asamival.
- Ha elkaplak titeket-!
- Akkor kinyírsz?! Ezt akartad mondani ugye Asami? - futás közben üvöltött hátra Tomiko.
- Pontosan! - mosolyodott el a lány.
A konyhába érve meg torpant a két menekülő.
- Zsák utca.... - tette a fejére a kezét.
- Hát itt vagytok! - Asami át karolta Hitomit és Tomikot majd mind kettőnek egy puszit nyomott az arcára. - Meg vagytok húgocskáim!
- Hé, hé, hé, hé! Várjál egy kicsit! Az előbb még meg akartál ölni!
- Ja... de idő közben rá jöttem, hogy tényleg kéne egy új fürdőruha, szóval... Menjünk! - mosolyodott el Asami és oldalra döntötte a fejét.
- Rendben! Öltözz fel és mehetünk!
Asami magára kapott valamit és elindultak bevásárolni. Csak ketten mentek mivel Hitomi nem igazán akar kimozdulni a házukból. Metróval hamar beértek a plázába. Leszálltak a metróról és az üzlet sor felé vették az irányt. Amint be értek a nagy épületbe egy hatalmas plakát fogadta őket. A vízszintes hosszú papír darabon az állt, hogy nyári vásár.
- Látod? - a hirdetés fele mutatott Tomiko. - Jókor jöttünk! Irány a második emelet! - ragadta meg Asami karját és egészen a második emeletig cibálta. Egészen a fürdőruha boltig rángatta a lányt.
- Már meg jöttek az új darabok! Igyekezzünk!
Be mentek a boltba és elkezdtek fürdőruhát próbálni. Tomiko egy narancs csíkos két részes fürdőruhát választott, viszont Asami nem tudott választani.
- Na és ez, hogy tetszik? - nyújtotta át a függöny egyik oldalán egy kék fürdő ruhát.
 - Nem is tudom Tomiko...
- Gyere és mutasd meg!
Asami össze kötötte a haját majd kisétált a fülkéből.
- Nagyon jó!
Egy ismerős fiú hangra fel kapta a lány a fejét.
- Eiji?!?! - vissza szaladt az öltöző fülkébe. - M-Mit kerestek egy női boltban?!
- Meg láttunk titeket és gondoltuk köszönünk.
- Nem kellet volna! - öltözött vissza Asami.
- De igen! - lépet elő Eiki. - Az utazásról akarunk beszélni.
- Ugye nem marad el?! - meg ragadta a fiú kezét és most az egyszer komoly arcot vágott Tomiko.
- D-Dehogy! - pirult el a fiú. - A vonat állomásra gyertek majd mert onnan indulunk. - húzta el a kezét a lánytól.
- Akkor meg nyugodtam... - sóhajtót Tomiko.
- Én nem! Még mindig nincs semmilyen fürdőruhám! - aggódottan lépet ki a fülkéből Asami.
Eiji oldalra fordította és az első fürdőruhát amit meg látott, fel emelte és a lány kezébe nyomta.
- Nesze! Ez jó lesz!
Asami vissza ment a fülkébe és fel vette a bikinit.
- Váó! Ez nagyon jó! - szólt az öltözőből. - Vissza rakjátok a többit a helyére?
- Igen!
Ki adta a ruhákat és Tomiko elkezdte őket vissza pakolni a helyükre.
- Mond csak Tomiko. Miért akartál Asamira rózsaszín egybe részes fürdőruhát adni, és miért vannak rajta fodrok? - emelte fel a lány kezébe lévő gyerekes fürdőruhát Eiji.
- Azért, hogy a magad fajta perverz állatok ne csorgassák a nyálukat! - kapta ki a fiú kezéből a ruhát.
- De ezzel pont az ellenkezőjét éred el ha őt nézzük.. - lépet oda hozzájuk Asami.
- Miért? - kérdezte meg döbbent fejjel Tomiko.
- Ezt az állatot Onii- channak kellet hívnom... - dühösen a fiúra nézett.
Tomiko is a fiúra nézett.
- Most miért néztek rám ilyen gyilkos fejjel? - kezdett hátrálni Eiji.
A lányok elindultak felé, erre Eiji meg fordult és kirohant az üzletből. A két lány elkezdett nevetni és felük együtt Eiki is.
- Bocsássatok meg lányok. Össze szedem azt a barmot. Pénteken 9- kor az állomáson! Ne késetek! Sziasztok!
- Szia! - köszönt el egyszerre a két lány.
Asami meg vette azt a bikinit. Még pár óráig nézelődtek az üzletekben, majd haza indultak.

~~~

- És akkor az a hülye olyan féltékeny lett! - mesélt Asami Tomikonak arról amikor az ikreknél aludt.
- El se hiszem! Most tényleg Engorol beszélsz? - nevetett a lány.
- Igen! Nem fura? - nyitott be a házba. - De az! Látnod kellet volna az arcát! Röhögő görcs kerülgetett.
- Kár, hogy nem voltam ott! - le vették a cipőiket és beszélgetésre Daisuke és Jungo ki nézett a konyhából.
- Hát titeket is látni erre fele? - kérdezte Jungo.
- Gyakrabban mint képzeled! - mosolygott Asami. 
- Amúgy. Hol voltatok? - tette fel a kérdést a fiú és egy puszit nyomott Tomiko homlokára.
- Bevásároltunk! - ki vette a szatyorból a pár órával ezelőtt vásárolt fürdőruhát.
- M-Minek neked ez!? - kapta ki a lány kezéből. 
- Nem vehetem fel a tenger partra a sulis fürdőruhát! - próbálta vissza szerezni a bikinit, de nem igen ment neki mivel a fiú sokkal magasabb volt nála.
- Miért mész te a tenger partra? - lejjebb eresztette a fürdőruhát és Tomiko vissza vette, majd a szatyorba nyomta.
- Asami, Hitomi, Engo, Eiji, Eiki, Chikao és én megyünk Eijiék tengerparti nyaralójához. 
- Engo? A volt pasiddal? Nem mész sehova! - indult vissza a konyhába.
- Nem te döntöd el, hogy hova megyek és kivel! Megyek és kész! - üvöltött Tomiko.
- Nem mész... Érteted? - fordult vissza a lányhoz.
- Nem a bele egyezésedre vártam! 
- Akkor se mész! Ha kell a szekrényhez láncollak... 
- Próbáld meg te perverz! - kezdett sírni Tomiko.
Jungo amint ezt meg hallotta át gázolva az ajtó előtt álló két lányon, kiviharzott a házból egészen az autóig. Asami ledobta a szatyrot és a fiú után szaladt. Éppen, hogy el kapta Jungo kezét és kirángatta a kocsiból. 
- Mit akarsz?! - kapta ki a lány kezéből a kezét. 
- Sír! Kérj tőle bocsánatot... 
- Dehogy! - ült volna vissza az autóba. 
- Nem hallottad? Most! - csapott rá az autó tetejére. 
- Meg örültél? Tudod mennyit dolgoztam ezért az kicsiért? 
- Le szarom... - ökölbe szorította a kezét és állon vágta a fiút.
Az ütéstől Jungo a kocsi ülésére repült és az állára rakta a kezét. Kisietett a házból Tomiko és Daisuke. A lélegzetük el állt. A kocsi teteje teljesen behorpadt és bizonyára a fiú álla is eltört. 
- Asami... Mégis mit csinálsz? - tette fel a kérdést Daisuke.
Asami a jobb öklére nézett és látta, hogy teljesen vörös. Valamennyivel ez az ütés nagyobb volt mint az amit Engo kapott, mivel Asami a bal kezébe fogta a jobb öklét és leült a földre. 
- A fene... - egy könnycsepp csordult ki a szeme sarkából.  - Ez rohadtul fáj! 
Jungo kimászott a kocsiból.
- Daisuke... Sajnálom... - vissza ült az autóba és elhajtott. 
- Az a rohadék... - nézett a kocsi után Asami.
- Te most komolyan meg ütötted? - hajlott le a húgához 
- Igen és ha minden igaz akkor a legközelebbi kórház fele tart. - állt fel a földről. - Nem tudom eldönteni melyik volt a keményebb a pofája vagy az autója. - gúnyosan mosolygott.
- Ezt miattam csináltad? - szipogott Tomiko. 
- Ja! Vagy te akartad volna meg ütni? - fogta meg a barátnője vállát és a ház felé indult.
Tomiko ismét elkezdett sírni. Elindult Asami után és meg ölelte. Persze Asami a bal kezét a lány kezére rakta.
- Hogy lehet ilyen? - szipogott a lány fülébe Tomiko.
- Fiú... Vagy valami hasonló... - sóhajtott Asami. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése