3. Fejezet: Az én hősöm!
Amint mindenki átért a vízesésen egy hatalmas ajtó akadályozta őket a tovább jutásban.
- Hogy nyílik? - kérdezte Kayuu.
- Szerintem kéz rá tétel. - válaszolta Asami. - Mindenki vegye elő a fegyverét. Ki tudja mi van bent.
Mindenki elő vette a fegyverét és beálltak az alakzatba. Asami az ajtóhoz sétált és mielőtt rá tette volna a kezét az ajtóra csak annyit mondott.
- 3-ra rá teszem a kezem az ajtóra és mindenki bemegy. Tardjuk az alakzatot bármi történjék. vissza nézett az emberekre. - 1...2...3! - Asami rá rakta a kezét majd hátrébb ugrott.
Kinyílt a hatalmas ajtó és mindenki csak nézett. Csend volt és sötét. Asami és az egykezes kardosok besétáltak.
- Mindenki tartsa nyitva a szemét. - jelenleg a helyiségben csak az egykezes kardosok és a Főnök voltak bent.
Senki se látta a szörnyet.
- Rendben a kétkezesek is jöjjenek. - szólt Asami és meg markolta a kardját. - Jöjjenek a íjasok is.
Mindenki bent volt a terembe. Nagyából 10 percig álltak ott és nem történt semmi.
- Mi legyen Genki? - kérdezte Asamit és a fiúra nézet.
- Van egy ötletem. - a kezébe fogta a kardja élét és erősen megmarkolta. A kezéből vér kezdett folyni. Ki vette a kardot a kezéből és pár cseppet a földre csöpögtetett a véréből.
- M-Mit csinálsz?!? - förmedt rá Asami.
- Csend és figyelj!
Semmi se történt.
- Mi akart ez lenni? - kérdezte Asami és a vállára rakta a kardját.
- Azt olvastam, hogy... - Genki mondandóját egy sikoly szakította meg.
Mindenki oda fordult és az egyik céh dag feküdt a földön 5% élettel.
- Valaki gyógyítsa meg! - jelentette ki Asami.
Azonnal ott termet az egyik íjász és elő vett egy kis fiola vörös folyadékot és az el eset játékosra öntötte. Semmi nem történt.
- Fuji - sama, nem megy vissza az élete... Mi legyen? - a mondat végére az íjásznak elment a hangja.
Asami le térdepelt a játékoshoz. A fejét a lábára tette és meg látott a fiú nyakán két lyukat. Meg mutatta Genkinek.
- Hogy a főnök egy vámpír kardmester. - nagyot nyelt Genki és meg szorította a kardja markolatát.
- Akkor ezért nem gyógyulnak...
- Mi legyen felük? Ő a testvérem! - jelentette ki a sérült fiú testvére.
- A csata után ... - Asamit még egy sikoly szakította meg.
Majd még egy és még egy. Nagyon sok ember rogyott a földre.
- Francba! - össze szorította a fogát és a kezébe vette a kardját. - Legyen nyitva a szemetek.
Mindenki felkészült a csatára.
- Gyerünk te gyáva! Csak így támadsz? - ordított Asami.
Annyi se kellet rögtön meg jelent Asami mögött a vámpír.
- Fuji!!! - ordított Genki és egyből a vámpírt vette célba. Egy erő teljes mozdulattal a vámpír fele lendítette a kardját. Persze a főnök olyan gyorsan el tűnt, hogy Genki már nem tudta meg állítani a kardját. Majdnem Asami fejét vitte le a kard. Szerencse, hogy Asami minden pontját gyorsaság hajlékonyság és erőre rakta.
- Fuji- sama jól vagy?
- P-Persze.
- Ideje lenne nekünk is támadni!
- Persze!
A főnök miután végzet a csapat felével meg jelent előttük. Kezében egy hosszú egykezes kardal.
- Azt ne mond, hogy egy kezével forgatja az a kardot! - ijedt meg Genki.
- Pedig, de... - Asami fel emelte a kardját a vámpír meg elkezdett rohanni felé.
Amint kitért előle kiderült, hogy nem is őt vette célba. Egyenesen egy 4- es szintű lánynak rohant. Át szúrta a kardjával, majd a torkának eset.
Asami tátott szájjal nézte.
- Úr isten... - Genki nem akarta elhinni amit lát.
Miután a főnök végzett a lánnyal lelökte a kardról, meg törölte a száját és körbe nézett.
- Ezt kapd ki rohadék! - Asami rohant felé villám gyorsan, a vámpír még gyorsabban kitért. - Nagyon gyors! - ő meg 5 métert gurult.
Asami amint tudott meg állt. A főnök elő bukkant ismét mögötte, de most 9-en rohantak rá.
- Idióták! - ordított Asami, de már késő volt. Körbe vették a vámpírt és elkezdték ütni. - Be vált?
Amint Asami kimondta ezt a két szót a vámpír suhintott egyet a kardjával és mind a 9-c embert félbe vágta. A főnök most tényleg Asamit vette célba. A kardja tőle méterekre és nem olyan gyors, hogy kitérjen. Be csukta a szemét és várta, hogy meghaljon, hogy vissza térhessen a városban és, hogy 37 ember essen neki. Várt de nem történt semmi. Csak azt vette észre, hogy valami meleg csöpög az arcára. Kinyitotta a szemét és látta Genkit ahogy éppen átment rajta a kard. A fiú lecsúszott a kardról egyenesen Asami karjába.
- Mit csinálsz Arata? - Asami a karjában tartotta a fiút és elkezdett folyni a könnye.
- Megmentem azt akit szeretek... - miután kimondta egy nagy villanás és a fiú a kezéből eltűnt.
Asami csak ült ott és a főnök újra meg emelte a kardját. Ismét becsukta a szemét és várt, de villanás helyet fémes zörejt hallott. Kinyitotta a szemét és egy szőke fiú állt előtte vissza tartva a kardjával a főnők kardját.
- Jól vagy Fuji-san? - kérdezte a fiú aki hátra fordult és mosolygott.
- I-Igen. - válaszolt Asami meghökkenve.
- Akkor örülnék ha segítenél. - vissza fordult a vámpír felé aki még mindig azon dolgozott, hogy áttörjön a védelmen.
- Igenis! - gyorsan felállt és a kardjához rohant.
A szőke fiú oda ugrott mellé.
- Akkor mondom a tervet.
Asami csak bólintott.
- Én előröl megyek te meg felülről.
- Miért?
- Nem vetted észre?
- Mit is?
- Azért ilyen gyors mert felfelé tér ki. - válaszolt a fiú egész nyugodtan.
- Most, hogy mondod... Rendben! Mikor támadunk?
- Megvárjuk, hogy ő kezdjen.
- Értettem.
Vártak. Amikor a vámpír elindult feléjük Asami nagyot nyelt. És észre vette, hogy a fiú már elkezdte a támadást. A szöszi és a főnök egymás felé futottak. Majd amikor a fiú kardja célba ért, illetve csak majdnem. Amikor a vámpír a levegőben volt Asami egy pillanat alatt át szúrta a kardjával. Hatalmas villanás, majd a vámpír eltűnt. A lány a gravitációnak köszönhetően elkezdett lefele zuhanni. A szőke fiú meg elkapta. Egyenest a karjaiba eset. Asami csak nézett a fiú szemeibe.
-K-Köszi! - Asami teljesen vörös lett, alig tudott beszélni.
- Nincs mit, Fuji-san. Vagy a sama jobban tetszene?
- Teljesen mindegy. Ha így mondod ki a nevem édes mindegy!
-Akkor mi lenne ha Fujinak hívnálak?
- J-Jó!
- Az én nevem Kouki. Örvendek a találkozásnak.
- É-Én is.
- Mi a baj? Zavarban vagy? - Kouki mosolyogni kezdett a lányra. Aki egyből kiugrott a karjából.
- Nem! Nem vagyok! - lehajolt a kardjáért és vissza tette az oldalára.
- Látszik raj.... Az milyen kard? - a fiú levette Asami barna szemeiről a szemét és a kardot nézte.
- Ömm... A fekete kasza a ....
- A kaszás kaszájának a maradékából! Az enyém is ilyen és ahogy tudom csak 2 készült belőle. - Kouki elő vette az ő kardját és teljesen ugyan úgy nézet ki mint Asamié.
- Honnan van meg neked?! - kérdezte durcásan Asami.
- 1 hete szereztem... - vissza rakta a saját kardját a helyére.
- M-Micsoda??? De... azt meg, hogy?!? - Asami nem értette, hogyan lehet a fiúnak ilyen kardja mikor csak a 6-os szint szörnyei dobnak ilyet.
- 1 hete a 6-os szintű szörnyek erdejében jártam. Ott dobta egy fekete buborék szerű izé.
- Én tegnap jártam ott és nekem egy fehér dobta... Utána kell járnom. De előtte ki viszem a maradék embereimet és .... Várjunk csak! Hányas szintű vagy? - fordult vissza a fiúhoz.
- 7-es!
- DE AZ LEHETETLEN! Én vagyok az első! - Asami az ujjával a levegőbe bökött és meg nyitott egy rangsor nevű ablakot.
- Mikor nézted meg utoljára? - kérdezte a fiú és a lány mellé lépet.
- 1 hete.
- 1 hete még csak 5-ős szintű voltam...
- De, hogyan előztél be??? És miért nem mondta nekem senki? - Asami meg találta a rangsor elején Kouki majd a saját nevét.
- Csend tilalom? - válaszolt Kouki.
- Micsoda?
- Csend tilalom. Az az, hogy valaki látta csak meg kérte a céh tagokat, hogy senki ne szóljon neked.
- Tudod mit? Mindegy... - indult a kijárat felé.
- Héé!!! Meg mentettem az életed! Igazán meghívatnál egy jeges kávéra! - Asami után futott.
- Rendben. Holnap este fél nyolckor a Boszorkány város teleportálókapujánál.
- Meg lesz Fuji! - a lányra kacsintott. - Segítsek kivinni a sebesülteket?
- Meg köszönném!
Összesen 12 embert vittek ki. És Kouki lese vette a szemét Asamiról.
- M-Mit csinálsz?!? - förmedt rá Asami.
- Csend és figyelj!
Semmi se történt.
- Mi akart ez lenni? - kérdezte Asami és a vállára rakta a kardját.
- Azt olvastam, hogy... - Genki mondandóját egy sikoly szakította meg.
Mindenki oda fordult és az egyik céh dag feküdt a földön 5% élettel.
- Valaki gyógyítsa meg! - jelentette ki Asami.
Azonnal ott termet az egyik íjász és elő vett egy kis fiola vörös folyadékot és az el eset játékosra öntötte. Semmi nem történt.
- Fuji - sama, nem megy vissza az élete... Mi legyen? - a mondat végére az íjásznak elment a hangja.
Asami le térdepelt a játékoshoz. A fejét a lábára tette és meg látott a fiú nyakán két lyukat. Meg mutatta Genkinek.
- Hogy a főnök egy vámpír kardmester. - nagyot nyelt Genki és meg szorította a kardja markolatát.
- Akkor ezért nem gyógyulnak...
- Mi legyen felük? Ő a testvérem! - jelentette ki a sérült fiú testvére.
- A csata után ... - Asamit még egy sikoly szakította meg.
Majd még egy és még egy. Nagyon sok ember rogyott a földre.
- Francba! - össze szorította a fogát és a kezébe vette a kardját. - Legyen nyitva a szemetek.
Mindenki felkészült a csatára.
- Gyerünk te gyáva! Csak így támadsz? - ordított Asami.
Annyi se kellet rögtön meg jelent Asami mögött a vámpír.
- Fuji!!! - ordított Genki és egyből a vámpírt vette célba. Egy erő teljes mozdulattal a vámpír fele lendítette a kardját. Persze a főnök olyan gyorsan el tűnt, hogy Genki már nem tudta meg állítani a kardját. Majdnem Asami fejét vitte le a kard. Szerencse, hogy Asami minden pontját gyorsaság hajlékonyság és erőre rakta.
- Fuji- sama jól vagy?
- P-Persze.
- Ideje lenne nekünk is támadni!
- Persze!
A főnök miután végzet a csapat felével meg jelent előttük. Kezében egy hosszú egykezes kardal.
- Azt ne mond, hogy egy kezével forgatja az a kardot! - ijedt meg Genki.
- Pedig, de... - Asami fel emelte a kardját a vámpír meg elkezdett rohanni felé.
Amint kitért előle kiderült, hogy nem is őt vette célba. Egyenesen egy 4- es szintű lánynak rohant. Át szúrta a kardjával, majd a torkának eset.
Asami tátott szájjal nézte.
- Úr isten... - Genki nem akarta elhinni amit lát.
Miután a főnök végzett a lánnyal lelökte a kardról, meg törölte a száját és körbe nézett.
- Ezt kapd ki rohadék! - Asami rohant felé villám gyorsan, a vámpír még gyorsabban kitért. - Nagyon gyors! - ő meg 5 métert gurult.
Asami amint tudott meg állt. A főnök elő bukkant ismét mögötte, de most 9-en rohantak rá.
- Idióták! - ordított Asami, de már késő volt. Körbe vették a vámpírt és elkezdték ütni. - Be vált?
Amint Asami kimondta ezt a két szót a vámpír suhintott egyet a kardjával és mind a 9-c embert félbe vágta. A főnök most tényleg Asamit vette célba. A kardja tőle méterekre és nem olyan gyors, hogy kitérjen. Be csukta a szemét és várta, hogy meghaljon, hogy vissza térhessen a városban és, hogy 37 ember essen neki. Várt de nem történt semmi. Csak azt vette észre, hogy valami meleg csöpög az arcára. Kinyitotta a szemét és látta Genkit ahogy éppen átment rajta a kard. A fiú lecsúszott a kardról egyenesen Asami karjába.
- Mit csinálsz Arata? - Asami a karjában tartotta a fiút és elkezdett folyni a könnye.
- Megmentem azt akit szeretek... - miután kimondta egy nagy villanás és a fiú a kezéből eltűnt.
Asami csak ült ott és a főnök újra meg emelte a kardját. Ismét becsukta a szemét és várt, de villanás helyet fémes zörejt hallott. Kinyitotta a szemét és egy szőke fiú állt előtte vissza tartva a kardjával a főnők kardját.
- Jól vagy Fuji-san? - kérdezte a fiú aki hátra fordult és mosolygott.
- I-Igen. - válaszolt Asami meghökkenve.
- Akkor örülnék ha segítenél. - vissza fordult a vámpír felé aki még mindig azon dolgozott, hogy áttörjön a védelmen.
- Igenis! - gyorsan felállt és a kardjához rohant.
A szőke fiú oda ugrott mellé.
- Akkor mondom a tervet.
Asami csak bólintott.
- Én előröl megyek te meg felülről.
- Miért?
- Nem vetted észre?
- Mit is?
- Azért ilyen gyors mert felfelé tér ki. - válaszolt a fiú egész nyugodtan.
- Most, hogy mondod... Rendben! Mikor támadunk?
- Megvárjuk, hogy ő kezdjen.
- Értettem.
Vártak. Amikor a vámpír elindult feléjük Asami nagyot nyelt. És észre vette, hogy a fiú már elkezdte a támadást. A szöszi és a főnök egymás felé futottak. Majd amikor a fiú kardja célba ért, illetve csak majdnem. Amikor a vámpír a levegőben volt Asami egy pillanat alatt át szúrta a kardjával. Hatalmas villanás, majd a vámpír eltűnt. A lány a gravitációnak köszönhetően elkezdett lefele zuhanni. A szőke fiú meg elkapta. Egyenest a karjaiba eset. Asami csak nézett a fiú szemeibe.
- Nincs mit, Fuji-san. Vagy a sama jobban tetszene?
- Teljesen mindegy. Ha így mondod ki a nevem édes mindegy!
-Akkor mi lenne ha Fujinak hívnálak?
- J-Jó!
- Az én nevem Kouki. Örvendek a találkozásnak.
- É-Én is.
- Mi a baj? Zavarban vagy? - Kouki mosolyogni kezdett a lányra. Aki egyből kiugrott a karjából.
- Nem! Nem vagyok! - lehajolt a kardjáért és vissza tette az oldalára.
- Látszik raj.... Az milyen kard? - a fiú levette Asami barna szemeiről a szemét és a kardot nézte.
- Ömm... A fekete kasza a ....
- A kaszás kaszájának a maradékából! Az enyém is ilyen és ahogy tudom csak 2 készült belőle. - Kouki elő vette az ő kardját és teljesen ugyan úgy nézet ki mint Asamié.
- Honnan van meg neked?! - kérdezte durcásan Asami.
- 1 hete szereztem... - vissza rakta a saját kardját a helyére.
- M-Micsoda??? De... azt meg, hogy?!? - Asami nem értette, hogyan lehet a fiúnak ilyen kardja mikor csak a 6-os szint szörnyei dobnak ilyet.
- 1 hete a 6-os szintű szörnyek erdejében jártam. Ott dobta egy fekete buborék szerű izé.
- Én tegnap jártam ott és nekem egy fehér dobta... Utána kell járnom. De előtte ki viszem a maradék embereimet és .... Várjunk csak! Hányas szintű vagy? - fordult vissza a fiúhoz.
- 7-es!
- DE AZ LEHETETLEN! Én vagyok az első! - Asami az ujjával a levegőbe bökött és meg nyitott egy rangsor nevű ablakot.
- Mikor nézted meg utoljára? - kérdezte a fiú és a lány mellé lépet.
- 1 hete.
- 1 hete még csak 5-ős szintű voltam...
- De, hogyan előztél be??? És miért nem mondta nekem senki? - Asami meg találta a rangsor elején Kouki majd a saját nevét.
- Csend tilalom? - válaszolt Kouki.
- Micsoda?
- Csend tilalom. Az az, hogy valaki látta csak meg kérte a céh tagokat, hogy senki ne szóljon neked.
- Tudod mit? Mindegy... - indult a kijárat felé.
- Héé!!! Meg mentettem az életed! Igazán meghívatnál egy jeges kávéra! - Asami után futott.
- Rendben. Holnap este fél nyolckor a Boszorkány város teleportálókapujánál.
- Meg lesz Fuji! - a lányra kacsintott. - Segítsek kivinni a sebesülteket?
- Meg köszönném!
Összesen 12 embert vittek ki. És Kouki lese vette a szemét Asamiról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése