43. Fejezet: Új barát? Mi lesz vele ha én nem leszek?
- Minori elment az a csöpp eszed is!? - kérdezte Tomiko.
- Kuss Tomiko! Asamihoz jöttem.
Asami a földön ült és a tarkóját szorongatta. Minori és Tomiko felette állt.
- Mi az Minori? - nézett fel Asami.
- Nincs kedved ma délután eljönni velem valahova? - mosolygott Minori.
- Én? - mutatott magára Asami.
- Ahham!
- Nem is tudom... Délutánra más tervem volt... - nézett be a terembe Asami.
- Ha ma nem akarsz akkor majd máskor! Megkel hálálnom, hogy segítettél! - segítette fel a földről a lányt Minori.
- Semmi szükség rá! - mosolygott Asami.
- Akkor gyere elvelem mint egy barát!
- Barát? - döntötte oldalra a fejét Asami.
- Igen! Az vagy!
- Köszönöm Minori. Akkor majd péntek dél...
- Péntek délután nem a legjobb idő arra, hogy elmenj valahova... - lépett oda Asamihoz Aguri. - Tudod péntek délután programunk van.
- Aguri - kun! - csillant fel Minori szeme.
- Aguri. - fordult a fiú felé Asami. - Mi történt veled?! - tette a kezét Aguri arcára.
- Áú! - fogta meg Asami kezét és eltolta az arcától. - Tegnap este...
- Gyere! - rángatta be a terembe Agurit a lány.
- Mi van az arcoddal?! - kérdezte Engo Aguritól.
Asami az asztala tetejére ültette Agurit és elő vette az első segély dobozt. Tomiko is besétált a terembe és rosszallóan nézett Agurira.
- Mond már el mi a fene történt!
- Tegnap az a két seggfej kis híján megölt! - nevetett fel Aguri.
- Idióta! - lökte vállon a fiút Asami. - Mi történt?
- Hát szóval... Az történt... , hogy...
- Ne merj hazudni! - nézett mérgesen Asami.
- Jó... Hülye voltam. Ennyi...
- Bővebben? - lépett oda hozzájuk Engo.
- Azt mondták, hogy Engot megölték téged meg elkaptak. Elbambultam, leütöttek, majd majdnem lelőttek. Ha nincs Eiji és Eiki, akkor én már halott lennék.
- Eiji és Eiki?! - hagyta abba Aguri arcának az ápolását.
- Jól vannak.
- Annak örülök, de, hogy mertek minket követni?
Aguri nem mondott semmit csak megvonta a vállát.
- Engo... Beszéljünk...
- Oké... Mikor és hol?
- Ebédszünetben... Volt képregény klub.
Aguri leugrott a padról és zsebre vágott kézzel elindult az ajtó felé. Amint elhagyta a termet megszólalt a csengő. Lassan a tanár is beért a terembe és elkezdődött az óra.
~~~
Engo ebéd szünetben nyíl sebesen rohant a képregény klubba. Boldog volt. Igaz este, ha nincs Aguri akkor ő és Asami is halott lenne. De ami az után történt, hogy hazaértek az minden rosszat eltüntetett. Amint oda ért benyitott és szembe találta magát Agurival.
- Gyors vagy. - mondta Engo és bezárta maga mögött az ajtót.
- Asami?
- Tomikoval kajál.
- Értem... Mi történt tegnap este? - kérdezte Aguri.
- Mi történt volna? Nyertem! - mosolygott gúnyosan Engo.
Aguri nem mondott semmit csak elhúzta a száját.
- Mi az? Csak nem sírni fogsz?
- Ha én nyár végén elmegyek Tokióból te fogod megvédeni őt?
- Tessék?
- Ha én elmegyek akkor is vadászni fognak rá... Mi lesz vele ha én nem leszek?
Engo hatalmasat nyelt. Ezen még nem gondolkozott. Olyan szép volt a tegnap este és a reggel, hogy ez a "kis" dolog teljesen kiment a fejéből. Most is Aguri mentette meg őket. Mi lesz ez után?
- Majd megoldom!
- Ha azt a hírt fogom kapni, hogy Asamit megölték én is megöllek! - kapta el Aguri Engo pólóját.
- Nem fogják megölni... lökte el Agurit. - Nem fogom engedni... Ha kell a golyó elé is beugrok!
- Remélem... - sétált az ablakhoz Aguri. - Menj el...
Engo nem mondott semmit csak elhagyta a termet. Lassan vissza sétált a terembe. Asamival akart lenni. Kinyitotta a terem ajtót és belépet rajta. Végig nézett az osztály társain és sehol nem látta Dait. Bizonyára mérges rá. Engo oda sétált Asamihoz és megölelte.
- Asamiii! Gyere sétáljunk,
- Most? - nézett fel a fiúra.
- Igen... - Engo elkapta a lány kezét és kirángatta a teremből.
- Hová rángatsz? - kérdezte Asami.
- Az egyik kedvenc helyemre!
Engo egészen a rajz klubig cibálta Asamit. Bementek és az egész üres volt. Engo elengedte a lány kezét leült a kanapéra.
- Ide akartál jönni? - kérdezte Asami.
- Igen.
- Ha megvagy nélkülem én elmegyek! - indult az ajtó felé a lány.
Engo megfogta Asami kezét és lerántotta a kanapéra. Magához húzta és hosszan megcsókolta. Asami vissza csókolt. Engo a lány derekára tette a kezét és megpróbált az inge alá nyúlni.
- Engo... Suliban vagyunk... - tette a lány a kezét a fiú kezére.
- Az olyan nagy baj? - mosolygott perverzen Engo és lány nyakát kezdte csókolgatni.
- Igen... - ölelte meg a fiút. - Szóval kérlek hagyd abba...
- Rendben... - nyomott egy puszit a lány szájára.
- Köszönöm. - állt fel a kanapéról Asami és az ablakhoz sétált. - Neked nem fura ez az egész?
- Hogy érted ezt?
- Hát az, hogy tegnap mi... és most majd nem...
- Neked fura? - állt fel Engo és Asamihoz lépett.
- Kicsit...
- Mit kéne tennem, hogy ne legyen az?
- Semmit... szeretem azt, hogy olyan fura... - fordult a fiú felé Asami és elmosolyodott.
- Akkor meg?
Asami megölelte Engot. A fiú várt egy kicsit és ő is megölelte a lányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése