Szerep játék 56. Fejezet

56, Fejezet: Egy szimpla szó: Köszönöm!

Asami lassan kinyitotta a szemeit. Észre vette, hogy a barátnője nincs mellette. Fel ült és körbe nézett a szobában. Az egyik doboz fel folt túrva. A dobozon "Evő eszközök" felírat volt. Asami fel állt és kisétált a konyhába. A szemeit törölgette. Amint kiért a konyhába észre vette, hogy Tomiko és Gengo az asztalnál ülnek és esznek. 

- Jó reggelt Onii - sama! - nézett a barátnőjére Tomiko.

- Nektek is... - nézett a tányérokra, majd Gengora. - Ágyban kéne lenned... 

- Jól vagyok! Csak reggelre még kicsit véres volt az orrom de jól vagyok. - mosolygott a fiú.

- Biztos? 

- Természetesen! A látvány csak még jobbá tesz!

Asami a lábára nézett és látta, hogy csak háló ing van rajta. Az arca vörös lett és sikítva berohant a szobájába. Gengo és Tomiko hangosan kuncogtak. Pár másodperc múlva Asami kijött a szobájából rövid nadrágban.

- Elkel mondjam nekem sokkal jobban bejön Gengo mint Engo. Viccesebb! 

- Hallgass Tomiko! - ütötte fejbe a lányt Asami.

- Ez semmi se volt a hoz képest amit tegnap a fürdőben láttam... - folytatta az evést a fiú.

- Tegnap? De... de hiszen! Nem voltál magadnál! - még vörösebb lett Asami arca.

- Dehogynem! Éreztem a kezed a mellkasomon és az arcomon. Mindig ilyen hideg a kezed? 

Asami fel sikított és a fülére tette a kezét. Gengo elnevette magát.

- Nem láttam semmit. Csak gondoltam, hogy valaki segített lezuhanyozni mert cseresznye virág illata van a hajamnak. És a szemfedőmnek is virág illata van. A kezed mindig jég hideg. Tegnap amikor edzettünk akkor is olyan volt. 

- Gonosz vagy! 

Gengo megvakarta a fejét és kuncogott. 

- Tomiko... Beszéltem Jungoval... - ült le Asami a barátnője mellé. 

- Mit mondott?

- Azt, hogy elveszted és, hogy egyáltalán nem voltál ellene. 

- Honnan veszi ezt?! Az az idióta!

- Hát azt is mondta, hogy hatalmasakat sóhajtottál... 

- Mit csináltam volna ha a nyakamat csókolgatja és a mellemre teszi a kezét!? 

Gengo vörös arccal hallgatta a beszélgetést. 

- Talán te nem ugyan ezt csináltad volna? - nézett a barátnőjére Tomiko.

- H-Hát... 

- Te már kétszer is csináltad! Jó az elsőt nem akartad... de akkor is.

- Az teljesen más Tomiko...

- Már kétszer csináltad? - nézett fel Gengo. - Nekem Engo azt mondta, hogy csak egyszer történt meg.

- Az első nem éppen Engoval volt... - kapott be egy kis darab halat Tomiko tányérjáról Asami.

- Akkor? És, hogy érti Tomiko - san, hogy nem akartad? 

- A fehér hajú fiúval, Agurival... és nem akartam... de ő megtette. 

- Vagyis... 

- Igen... az történt. - állt fel az asztaltól Asami és elindult a szobája felé. 

- Várj! - futott utána Gengo. 

Asami szobájában utol érte. Bezárta az ajtót és a lány felé fordult. 

- Miért nem mondtad? - kérdezte Gengo. 

- Nem kérdezted... - fordult el a fiútól. 

- Ne szórakozz! - lépett a lányhoz és maga felé fordította.

- Én nem szórakozom... De egy köszönőmet igazán kibökhettél volna a szádon... 

- Köszönöm... 

- Szívesen... Szívesen, hogy az éjszaka közepén megfürdettelek. Szívesen, hogy ágyba dugtalak. Szívesen, hogy fél egyik melletted voltam és, hogy minden órában bejöttem hozzád. 

- Most azért hisztizel mert nem mondtam, hogy köszi? 

- Igen! 

- Akkor én meg azért mert nem mondtad el, hogy lefeküdtél Agurival! 

- Mintha lenne hozzá közöd! 

Gengo közelebb lépett a lányhoz. Megfogta a kezét és a szemébe nézett. 

- Engem is elakarsz lökni? 

- Gengo... - a fiú megcsókolta Asamit. 

Asami vissza csókolt, de a fiú abban a pillanatban elhajolt a lánytól. 

- Csak játszol velem, igaz? - engedte el a lány kezét. 

- Nem! Tegnap is te csókoltál meg és most is! 

- Akkor ha nem játszol meg tehetem ezt? - tette a kezét a lány mellére. 

Asami arca vörös lett. Gengo a lány arcát tanulmányozta. Majd a fiú a lány nyakára tette a száját és apró puszikat nyomott rá. Asami becsukta a szemét. Felsóhajtott. 

- G...Gengo... 

- Szeretsz? - hagyta abba egy pillanatra a lány nyakának a csókolgatását. 

- Azt... azt hiszem... igen... - tette a fiú vállára a kezét. 

Gengo nem mondott semmit csak elhajolt a lánytól és a melléről is levette a kezét. 

- Örülök... - mosolygott a fiú. - Mert én is szeretlek. - hagyta el a szobát Gengo. - Te vagy az első lány akinek megfogtam a ... mellét... vörösödött el a fiú arca.