Szerep játék 62. Fejezet

62. Fejezet: Talán erősebb vagy mint gondoltam

- Nos. Akkor a szabályok. Ölni tilos! - magyarázta Asami.

- Rendben. - lapozgatta a varázs könyvét Aguri. 

- Hogy is hívnak? - kérdezte Eiji.

- Chion. És a tied? - nézett fel a fiúra Aguri.
- Issei. - mosolygott a fiú. - Akkor kezdhetjük?
- Igen. - egyenesedett ki Aguri.
Eiji elő kapta a kardját és kihúzta a tokból. Kék lángok csaptak fel a fiúból. Aguri össze húzta a homlokát.
- Nicsak! Olyan mint Kouki! - nevetett fel Aguri. - Csak az ő tüze sárga és, hogy elő tudja hívni vért kell ízlelnie.
- Ne pofáz! - lendítette meg a kardját a fiú.
Ha Aguri nem ugrik hátrébb akkor Eiji könnyű szerrel levágja a fiú fejét. Aguri egy varázs igét kezdett mondani és elő törtek a tüskék. Eiji először megszeppent, majd fel emelte a kardját.

 - Látom megijedtél. Nem fog fájni. - mosolygott Aguri.
Eiji tudta, hogy nem elég gyors ahoz, hogy lehagyja azokat a tüskéket. De egy próbát megér. Eiji villám gyorsan kezdett rohanni Aguri felé. Mögötte a földbe csapódtak a föld türkék. A fiú olyan gyorsan rohant Agui felé. Amint oda ért a földre ült és úgy csúszott át Aguri lába alatt. Amint teljesen át ért fel állt és hátba szúrta Agurit, de a fiú nem kezdett el vérezni, csak rengeteg kígyóvá változott és a sok kígyó a földre hullt. Eiji nem értette, hogy mi van. Meg állt és bámult maga elé. Arra lett figyelmes, hogy Eiki üvölt neki.
- Mögötted! - kiáltott Eiki, de már késő volt.
Eijin egy hatalmas tüske ment át. Egy a hátán keresztül, egy súrolta az arcát és a többi mellé. Lassan a kék lángok is abba maradtak és Eiji vért köpött fel. Aguri amint látta, hogy a fiú életereje 25 % alá ment vissza vonta a varázslatot. Asami oda rohant Eijhez aki már a földön feküdt.
- Szép volt. - fordította hátára a fiút. - Majdnem tíz perc volt. - kezdte gyógyítani. - Egy kettes szintűtől nem is rossz. - mosolygott a lány.
- Fuji... - tette a lány arcára a kezét. - Köszönöm.
- Semmiség! - nevetett Asami és amint végzet a fiú arcán lévő hegre nyomott egy tapaszt.
Eiji leült egy fa padra. Eiki oda lépett hozzá és leguggolt, hogy egy szinten legyen a fiúval.
- Bocsi tesó...
- Semmi para. - kanyarodott felfele a fiú szája. - Én nem figyeltem. Remélem te is bekerülsz.
- Nyugalom! - ütötte vállon a testvérét Eiki. - Ha te megcsináltad én is megfogom! - nevetett fel Eiki és indult, hogy megmérkőzzön Aratával
- Issui... - szólt a testvére után.
- Igen? - fordult vissza Eiki.
- Sok sikert. - mosolygott Eiji.
- Köszönöm.
Asami leült Eiji mellé. A lába nem érte el a földet. Elkezdte lóbálni.
- Issei és Issui. Vicces. - mosolygott a fiúra a lány.
- Miért?
- Testvérek vagytok? Vagy nem? A nevetek és ahogy beszéltek egymással. Aranyos.
- Azok vagyunk. Testvérek. - mosolygott a lányra Eiji.
- Mikor kezdtetek játszani?
- Ma délután. El vacakoltunk vele, de megvan.
Asami a fiút kezdte vizsgálni. Eiji vörös fejjel nézett vissza a lányra.
- Mit nézel? - kérdezte Eiji.
- Kettes szintű. Név Issei. Kardforgató. Pont szám 8000/9000.
- Hogyan látod?
- Nagyon sok pontom van az ilyenen. De annyira nem vagyok jó benne. Ha profi lennék látnám, hogy milyen képességen mennyi pont van és azt is, hogy kivel kötöttél szövetséget. - Ha engem megöl valaki 3000 pontot kap az illető.
- Nem semmi. - Én csak a nevedet látom és a szintedet ami.... 7-es?
- Álca. 12-es vagyok. - kuncogott a lány.
- Majd én is felküzdöm magam!
- De ugye tudjátok, hogy ti lesztek a zöld fülűek és egyben a legkisebb szintűek. Szekálni fognak titeket.
- Nem érdekel! Megmutatom nekik mit tudok.
- Fuji! Kezdhetjük? - kérdezte Arata.
- Igen. - fordult el Eijitől Asami.
Arata elő húzta a kardját. Eiki is elő vette a két pisztolyt. Arata elmosolyodott.
- Tényleg pisztollyal akarsz lövöldözni rám?
- Baj?
- Nem. Csak igazságtalan rád nézve. - vakarta meg a nyakát Arata.
- Jó akkor most tanácsot adsz vagy végre elkezdjük?
- Nem szóltam. - sóhajtott Arata.
Eiki lőtt a fegyverrel, de Arata a kardjával eltérítette. Eiki egyre szaporábban lőtt a két fegyverrel. Amint kifogyott gyorsan újra töltötte és már lőtt is. Arata ide oda futkorászott.
- Az istenit! Hagyd már abba! - üvöltötte Arata. - Nem unod?!
- Egyáltalán nem! - nevetett Eiki.
Arata megunta és elkezdte forgatni a fegyvert. A pisztoly golyók vissza pattantak a kardról és a kard forgása hatalmas füst felhőt okozott. Eiki megállt a lövöldözéssel és várt. Körbe körbe nézelődött.  Amint meglátta Aratát lőtt. A következő
amit hallott Arata esése volt. Eiki fellélegzett és megkönnyebbült. A por szép lassan leült és Eiki megpillantotta Aratát aki a földön fekszik és vérzik a lába. Eiki közelebb lépett a földön fekvő fiúhoz. Annyit látott, hogy a fiú valamit keres, majd megtalálja és Eiki felé fordítja. Arata kezében egy pisztoly volt ami egyenesen Eiki arcára néz. A fiú lejjebb engedte a fegyvert és hason lőtte Eikit. Nem is egyszer. Egymás után többször is. Eiki a hasára tette a kezét, majd megnézte. A keze piros volt a vértől. Szép lassan a hátára dőlt.
- Issui! - szaladt oda hozzá Eiji. A földre vágódót és Eiki feje alá tette a kezét. - Majd Fuji segít!
- Persze! - lépett oda hozzájuk a lány és elkezdte gyógyítani.
- Fuji! - hallatszott kicsit oldalról Arata hangja. - Fáj!
- Ne hülyéskedj már Genki! - nézett a fiúra Asami.
- De fáj! - tette a lábára a kezét.
- Van első segélyed gyógyítsd meg magad!
- Kérlek segíts! - jajgatott tovább a fiú.
Asami fel állt és oda sétált Aratához. Leguggolt hozzá és a fiú homlokára nyomott egy puszit.
- Na jobb már? - nézett a fiúra Asami.
- Sokkal... - vörösödött el Arata arca.
Aguri elő kapta a fegyverét és lábon lőtte magát. A földre esett és Asamira nézett.
- Nem tudom hogyan, de vérzek. Segíts nekem is Fuji! - szólt Aguri.
Eiji is lábon lőtte magát.
- Ti teljesen megörültetek?! - kérdezte Asami.
- Véletlen volt. - mentegetőzött Eiji a földön fekve.
- Szedjétek össze magatok! Még van egy meccs! - állt fel a földről Asami és Tomikora nézett.
- Kezdjük Fuji! - mosolygott a lány.
A többiek lementek a pályáról és Asami elő vette a kardját. Tomikonak fel repült a varázs könyve és elkezdődött a mérkőzés. Tomiko zöld indái repültek Asami felé, de a lány az össze indát levágta. Tomiko meghökkenve küldte a barátnőjére az újabb indákat. Amint azokat is levágta Tomiko egy másik varázslattal próbálkozott. A földben gyökerezett apró virágok kiugrottak a földből és lábakat növesztettek. A porzok helyén éles fogak jelentek meg. Asami felé indultak.
-  Növény bűvölő. - mosolygott Asami és lecsapta az egyik növény szörnyet. 

- Pontosan de ez még semmi! - Tomiko körül piros, nem is, vér vörös rózsa szirmok kezdtek repkedni. 

- Mi ez? - nézett bele Tomiko szemébe Asami és a földre roskadt. Kiejtette a kezéből a kardját és a fejére tette a kezét.

- A férfiakat meghódítja, vagyis azonnal leszúrják magukat. A nőknél más a helyzet. Gyengülést okoz és a többi fegyverrel ellentétben ez fejfájást okoz. 
Asami erőt fett magán és kezébe vette a kardját, majd lábra állt. Az élet ereje nem csökkent. Tomiko elhúzta a száját és egy újabb varázslatot mormolt. A rózsaszirmokból elkezdtek teljes rózsabokrok kialakulni. Szép lassan a rózsák a földbe gyökereztek és a tüskék is megjelentek a virágon. Amint az összes tüske kifejlődött elváltak a rózsa szárát és Asami felé repültek. Rengeteg tüske állt bele Asami karjába, lábába, hasába és nagyon sok súrolta az arcát. 40 % esett az élet ereje. Tomiko sokkal erősebbnek bizonyult a két fiúhoz képest. Asami lassú léptekkel indult meg Tomiko felé. Minden lépésnél gyorsított a tempóján. Amint elhagyta a közte és Tomiko közötti távolságot, rohanni kezdett a barátnője felé kitartva a kardját. Tomiko ijedten nézett maga elé. Asami kardjának a pengéje átvágta a lány hasát. Tomiko feloldta a varázslatot és eltűntek a tüskék és a rózsák. Asami is a földre esett, úgy néztek egymásra. 
- Szép volt. - mosolygott Asami és elkezdte gyógyítani magát. Egész hamar megcsinálta, majd segített Tomikonak is. 
Felállt a földről és kezet nyújtott Tomikonak. Asami fel húzta a földön fekvő lányt a földről.
- Mind hárman bent vagytok. - nézett a három újoncra.
- Ez az! - kezdett ugrálni Eiji. 
- Fuji. Genki. Chion. - szólalt meg Tomiko. - Asami. Arata és Aguri. - mosolygott a lány.
- Szent szar! - ijedt meg Arata. - Hacker!
- Idióta... - temette a tenyerébe az arcát. 
- Honnan az istenből tudod a nevünket?! - kérdezte Aguri.
- Asamival élek! Még szép, hogy tudom a neveteket! - lépett oda Asamioz és megölelte. 
- Tomiko? - nézett a lányra Asami. 
- Igen! 
- Miért nem szóltál? - kérdezte Asami. 
- Mert nem akartam, hogy kivételt tegyél velünk. 
- Veletek? 
- Igen. Issei Eiji és Issui Eiki. - nézett a fiúkra Tomiko. 
Asami elő kapta a kardját és Eiji felé indult vele. 
- Arata! - szólt Aguri. - Vedd el tőle a fegyvert! 
Aguri lefogta hátulról Asamit és Arata kikapta a kezéből a kardot.
- Engedj el! - üvöltött Asami. - Megakarom ölni!
- Legalább hallgasd meg! - szólt Tomiko.
- Rendben... - hagyta abba a kapálózást a lány.
- Sajnálom. - lépet oda hozzá Eiji. - Sajnálom! Hülye voltam! Nem tudom miért akartalak megzsarolni. Hülye ötlet volt. Csak szeretlek... Kérlek bocsáss meg... - fordult el a lánytól.
- Megbocsátok. - mosolygott Asami. - És én is bocsánatot kérek. Csak ideges voltam. Sajnálom, hogy olyan dolgokat vágtam a fejedhez.
Eiji vissza fordult Asami felé. Aguri elengedte a lányt. Asami megrázta a kezét, majd egy hatalmasat ütött Eiji arcára.
- Azt a csókért kapod és azért mert fogdostál! - nézett a földön fekvő fiúra Asami.
- Oké értem! - tette az arcára a kezét, majd felnevetett. - Ez egyáltalán nem fáj!
- Ennyiben rossza játék. - mosolygott Asami és kezet nyújtott a fiúnak.
Eiji felhúzta magát.
- Ideje megismerkednetek a céh többi tagjával. - mosolygott Asami és elindultak a céh toronyba.