63. Fejezet: A zöld fülű újoncok. Egy újabb fogadás.
Amint beléptek a terembe mindenki üvöltözött és rohangált. Asami az asztalához lépet és ráütött egy hatalmasat. Csend lett, majd Asami felszólalt.
- Köszönöm. - nézett végig az embereken és a terem végében megpillantotta Engot. - Szóval... Mint pár ember tudja három új taggal bővül a céh. Nakai, Issei és Issue. Kérlek segítsetek nekik amiben tudtok.
- Király! Három kettes szintű semmire kellő. - szólt közbe egy fiú.
- Ha kell szét rúgom a segged! - csattant fel Eiji.
- Elég! - szólt Tomiko. - Legyen mát több eszed náluk Issei! Majd megmutatjuk nekik mit tudunk hideg vérrel. - tette a szívére a kezét.
- Mondja az új ribi! - nevetett fel egy másik srác.
- Oké Issei! Közösen fogjuk szét rúgni a seggüket! - indultak el Eijivel a fiúk felé.
Aguri elkapta EIjit és Tomikot.
- Nyugodjatok már le! - ordított Aguri. - Mint két öt éves!
- Engem senki ne hívjon ribinek! - rúg kapált Tomiko.
- Nem vagyok semmire kellő! - ordított Eiji.
- Hagyjátok abba! Üljetek le! Még sok dolgunk van. - parancsolt Eijiékre.
Eiji, Eiki és Tomiko leült az első sorba egymás mellé. Pár perc múlva az egyik fiú szólt Eijinek.
- Hé! Issei! - fordult hátra Eiji. - Azért kerültél be mert Fuji megszánt? Röhejes vagy!
Eiji nem mondott semmit csak csúnyán nézet a mögötte ülő fiúra. Vissza fordította a fejét előre és a fülére tette a kezét és úgy kezdte támasztani a fejét.
- Fuji... Jól meggondoltad ezeket? - sétált előre Engo és Eijiékre mutatott.
- Meg! Szóval ülj le a seggedre! - szólt Asami.
- Király! Hulladék telep lettünk! - nevetett fel Engo.
- Figyelj Kouki. - szólt Arata. - Ezek a srácok erősek! Ha elérik az ötös szintet könnyen legyőznek minket. És te se voltál jobb kettes szintű ként.
- Nem voltam, de én vagyok a céhben a legerősebb! Ebbe nekem is van bele szólásom!
Asami fel állt és Engora nézett.
- A legerősebb? - kérdezte Asami.
Mindenki tátott szájjal figyelte mi fog történni.
- Egyenlőre én vagyok a vezető. És egyben a legfejlettebb is. - komolyodott el Asami arca.
- Egyenlőre... - lépett közelebb a lányhoz és egy mosoly jelent meg az arcán.
Asami egy emelvényen állt. Engo a lábához lépett de a lány így se volt nála nagyobb.
- Remélem jól szórakozol az öcsémmel... - suttogta. - Ha lehet halkan élvezz el az ágyban miatta...
Asaminak nem is kellet több. Arcon vágta a fiút.
- Azonnal takarodj innen! - ordított a lány.
- Mi az kicsapsz a magán életed miatt? - mosolygott gúnyosan Engo.
- Én... - harapott az alsó ajkára.
- Én azt mondom, hogy semmi szükség rájuk. Aki így van vele emelje fel a kezét. - fordult az emberek felé Engo. - Negyvenhat emberből huszonnégy. Nem is rossz. Ha jól számolok akkor ennek a három játékosnak el kell hagynia a termet.
- Még semmit nem láttál abból amit tudnak! - szólt közbe Aguri.
- Te csak maradj csöndben! Én a helyedben össze húznám magam! - fordult Aguri felé Engo.
- Teljesen elment az eszed... - mondta Asami.
- Azért mert nem bírom nézni ahogy az egész céht lehúzod?
- Akkor megmutatjuk mit tudunk! - állt fel a helyéről Eiji. - Ha kell kicsinálunk.
- Pontosan! - tette Eiji vállára a kezét Tomiko.
- Én is kiállok ellened. - nyilvánult meg Asami.
- Rendben! De ne húzzátok az időm! Egyszerre mind a négyen támadhatok! Ha nyerek akkor a három semmire kellő távozik. Te pedig egy napig a szolgám vagy és átveszem a helyed. - nézett Asamira.
- Fuji bele ne menj! - szólt Aguri.
- Benne vagyok! Ha mi nyerünk akkor ők maradnak és te az én szolgám leszek egy napra.
- Rendben! - köpött a kezébe Engo és a lány felé nyújtotta.
Asami is bele köpött a kezébe és kezet fogott a fiúval. Amint elengedte a fiú kezét Engo vállába törölte a kezét.
- Hárman. - fordult a három újonc felé. - Ha sikerül 80 % alá vinnetek az életem akkor ti bent vagytok. Viszont. - fordult Asami felé. - Ha neked nem sikerül legyőznöd a szolgám vagy és megkapom a céht.
- Csak, hogy tud. Rohadtul elegem van a mocskos fogadásaidból.
Arata megfogta Asami karját és oda húzta hozzájuk.
- Asami. Azonnal lépj vissza! Érted? - súgta oda a lánynak Arata.
- Nem! Álmomban szét verem a fejét! - nézett döbbenten Asami.
- Minden elakarsz veszteni?! - ordított Aguri. - Egy hülye paraszt miatt?
- Ne szólj bele a dolgomba! Nem vagyok már kislány! Akkor is laposra verem ha csak egy követ használhatok! - fordult Engo felé és gúnyosan mosolygott.
- Holnap reggel! - lépett Asamihoz.
- Alig várom. - mosolygott a lány.
Engo elrohant Asami mellet és elhagyta a termet. Mindenki Asamira nézett aki halál nyugodtan vissza sétált az asztalához és a tetejére ült.
- Fuji - sama... - mondta az egyik lány.
- Igen?
- Ugye legyőződ?
- Természetes! Nem fogom hagyni, hogy egy nagyképű, bunkó legyen az aki titeket irányít. - mosolygott Asami.
- Kouki - san érdekes... - mondta egy másik lány.
- Hogy érted ezt? - kérdezte Aguri.
- Mikor megkértem, hogy segítsen nekem gyakorolni akkor minden baja volt majd elrohant. Utána mentem és láttam, hogy sír. Nem tudom mi baja van, de nagyon össze van törve.
- Össze törve? - kérdezte vissza Asami.
- Amikor suliban elmentem a rajzklub előtt sírást hallottam a teremből. Benéztem és a szemét törölgette. Nem értettem mi baja. - mondta Aguri.
Asami leugrott az asztalról és kirohant a teremből Engo után. Alig tudta utol érni.
- Kouki! - ordított a lány.
Engo vissza fordult és megvárta a lányt.
- Mi az? Fel adod? - mosolygott gúnyosan a fiú.
- Nem. - nézett fel a fiúra. - Nem fogom. Soha!
- Értem. Akkor holnap reggel tali. - indult tovább Engo.
- Várj! - kapta el a fiú csuklóját Asami. - Kérdezni akarok valamit.
- Kérdez.
- Miért sírtál amikor Kirával edzettél?
- Én nem sírtam! - nézett dühösen a lányra Engo.
- Nem csak a játékban sírtál! Aguri is látott sírni! Azért van mert Gengoval jóba vagyok?
- Nem sírtam és nem miattad! - árulta el magát a fiú. - Azt csinálsz azzal a fél szemű idiótával amit akarsz! Köpök az egészre! - kapta ki a kezét a lány kezéből.
- Engo...
- Nem érdekel, se te se Gengo! - nézett vissza a fiú. - Miért sírnék azért mert mást csókolgatsz? A te dolgod! Én már nem vagyok senkid! Semmi se köt hozzád!
- Akkor miért sírtál! Most mond el! - ordított Asami.
- Neked a hozz semmi közöd, angyalom!
- Ne legyél már ilyen! Még te vagy megsértődve amikor nekem kéne!
- Bocs, hogy én nem kaptam le a húgod! De tudod mit? Az lesz az első dolgom! Végül is ha neked szabad az én öcsémet csókolgatnod akkor én miért ne csókolgathatnám a húgod?
- Azonnal hagyd abba...
- Miért mi lesz? - mosolygott gúnyosan Engo.
- Ne keverd bele a húgom...
- Jaaj! Elő tőrt belőled a testvéri szeretet?
- Soha többet ne mond ilyet a húgomról! Ő semmit nem csinált! Akkor inkább engem szidj!
Engo nem mondott semmit csak tovább indult. Ott hagyta a lányt. Asami vissza sétált a terembe.
- Ha kell akkor egy ütésből megölöm, de sose fogom hagyni, hogy egy szemét legyen a főnök!
- Hagyjátok abba! Üljetek le! Még sok dolgunk van. - parancsolt Eijiékre.
Eiji, Eiki és Tomiko leült az első sorba egymás mellé. Pár perc múlva az egyik fiú szólt Eijinek.
- Hé! Issei! - fordult hátra Eiji. - Azért kerültél be mert Fuji megszánt? Röhejes vagy!Eiji nem mondott semmit csak csúnyán nézet a mögötte ülő fiúra. Vissza fordította a fejét előre és a fülére tette a kezét és úgy kezdte támasztani a fejét.
- Fuji... Jól meggondoltad ezeket? - sétált előre Engo és Eijiékre mutatott.
- Meg! Szóval ülj le a seggedre! - szólt Asami.
- Király! Hulladék telep lettünk! - nevetett fel Engo.
- Figyelj Kouki. - szólt Arata. - Ezek a srácok erősek! Ha elérik az ötös szintet könnyen legyőznek minket. És te se voltál jobb kettes szintű ként.
- Nem voltam, de én vagyok a céhben a legerősebb! Ebbe nekem is van bele szólásom!
Asami fel állt és Engora nézett.
- A legerősebb? - kérdezte Asami.
Mindenki tátott szájjal figyelte mi fog történni.
- Egyenlőre én vagyok a vezető. És egyben a legfejlettebb is. - komolyodott el Asami arca.
- Egyenlőre... - lépett közelebb a lányhoz és egy mosoly jelent meg az arcán.
Asami egy emelvényen állt. Engo a lábához lépett de a lány így se volt nála nagyobb.
- Remélem jól szórakozol az öcsémmel... - suttogta. - Ha lehet halkan élvezz el az ágyban miatta...
Asaminak nem is kellet több. Arcon vágta a fiút.
- Azonnal takarodj innen! - ordított a lány.
- Mi az kicsapsz a magán életed miatt? - mosolygott gúnyosan Engo.
- Én... - harapott az alsó ajkára.
- Én azt mondom, hogy semmi szükség rájuk. Aki így van vele emelje fel a kezét. - fordult az emberek felé Engo. - Negyvenhat emberből huszonnégy. Nem is rossz. Ha jól számolok akkor ennek a három játékosnak el kell hagynia a termet.
- Még semmit nem láttál abból amit tudnak! - szólt közbe Aguri.
- Te csak maradj csöndben! Én a helyedben össze húznám magam! - fordult Aguri felé Engo.
- Teljesen elment az eszed... - mondta Asami.
- Azért mert nem bírom nézni ahogy az egész céht lehúzod?
- Akkor megmutatjuk mit tudunk! - állt fel a helyéről Eiji. - Ha kell kicsinálunk.
- Pontosan! - tette Eiji vállára a kezét Tomiko.
- Én is kiállok ellened. - nyilvánult meg Asami.
- Rendben! De ne húzzátok az időm! Egyszerre mind a négyen támadhatok! Ha nyerek akkor a három semmire kellő távozik. Te pedig egy napig a szolgám vagy és átveszem a helyed. - nézett Asamira.
- Fuji bele ne menj! - szólt Aguri.
- Benne vagyok! Ha mi nyerünk akkor ők maradnak és te az én szolgám leszek egy napra.
- Rendben! - köpött a kezébe Engo és a lány felé nyújtotta.
Asami is bele köpött a kezébe és kezet fogott a fiúval. Amint elengedte a fiú kezét Engo vállába törölte a kezét.
- Hárman. - fordult a három újonc felé. - Ha sikerül 80 % alá vinnetek az életem akkor ti bent vagytok. Viszont. - fordult Asami felé. - Ha neked nem sikerül legyőznöd a szolgám vagy és megkapom a céht.
- Csak, hogy tud. Rohadtul elegem van a mocskos fogadásaidból.
Arata megfogta Asami karját és oda húzta hozzájuk.
- Asami. Azonnal lépj vissza! Érted? - súgta oda a lánynak Arata.
- Nem! Álmomban szét verem a fejét! - nézett döbbenten Asami.
- Minden elakarsz veszteni?! - ordított Aguri. - Egy hülye paraszt miatt?
- Ne szólj bele a dolgomba! Nem vagyok már kislány! Akkor is laposra verem ha csak egy követ használhatok! - fordult Engo felé és gúnyosan mosolygott.
- Holnap reggel! - lépett Asamihoz.
- Alig várom. - mosolygott a lány.
Engo elrohant Asami mellet és elhagyta a termet. Mindenki Asamira nézett aki halál nyugodtan vissza sétált az asztalához és a tetejére ült.
- Fuji - sama... - mondta az egyik lány.
- Igen?
- Ugye legyőződ?
- Természetes! Nem fogom hagyni, hogy egy nagyképű, bunkó legyen az aki titeket irányít. - mosolygott Asami.
- Kouki - san érdekes... - mondta egy másik lány.
- Hogy érted ezt? - kérdezte Aguri.
- Mikor megkértem, hogy segítsen nekem gyakorolni akkor minden baja volt majd elrohant. Utána mentem és láttam, hogy sír. Nem tudom mi baja van, de nagyon össze van törve.
- Össze törve? - kérdezte vissza Asami.
- Amikor suliban elmentem a rajzklub előtt sírást hallottam a teremből. Benéztem és a szemét törölgette. Nem értettem mi baja. - mondta Aguri.
Asami leugrott az asztalról és kirohant a teremből Engo után. Alig tudta utol érni.
- Kouki! - ordított a lány.
Engo vissza fordult és megvárta a lányt.
- Mi az? Fel adod? - mosolygott gúnyosan a fiú.
- Nem. - nézett fel a fiúra. - Nem fogom. Soha!
- Értem. Akkor holnap reggel tali. - indult tovább Engo.
- Várj! - kapta el a fiú csuklóját Asami. - Kérdezni akarok valamit.
- Kérdez.
- Miért sírtál amikor Kirával edzettél?
- Én nem sírtam! - nézett dühösen a lányra Engo.
- Nem csak a játékban sírtál! Aguri is látott sírni! Azért van mert Gengoval jóba vagyok?
- Nem sírtam és nem miattad! - árulta el magát a fiú. - Azt csinálsz azzal a fél szemű idiótával amit akarsz! Köpök az egészre! - kapta ki a kezét a lány kezéből.
- Engo...
- Nem érdekel, se te se Gengo! - nézett vissza a fiú. - Miért sírnék azért mert mást csókolgatsz? A te dolgod! Én már nem vagyok senkid! Semmi se köt hozzád!
- Akkor miért sírtál! Most mond el! - ordított Asami.
- Neked a hozz semmi közöd, angyalom!
- Ne legyél már ilyen! Még te vagy megsértődve amikor nekem kéne!
- Bocs, hogy én nem kaptam le a húgod! De tudod mit? Az lesz az első dolgom! Végül is ha neked szabad az én öcsémet csókolgatnod akkor én miért ne csókolgathatnám a húgod?
- Azonnal hagyd abba...
- Miért mi lesz? - mosolygott gúnyosan Engo.
- Ne keverd bele a húgom...
- Jaaj! Elő tőrt belőled a testvéri szeretet?
- Soha többet ne mond ilyet a húgomról! Ő semmit nem csinált! Akkor inkább engem szidj!
Engo nem mondott semmit csak tovább indult. Ott hagyta a lányt. Asami vissza sétált a terembe.
- Ha kell akkor egy ütésből megölöm, de sose fogom hagyni, hogy egy szemét legyen a főnök!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése