Szerep játék 65. Fejezet

65. Fejezet: Mi történt? Aya az új szoftver.

Asami kisétált a csata térről. Arata és Aguri ugrott oda hozzá. 
- Mi történt? - kérdezte Arata. 
- Hol van Engo? - kérdezte vissza a lány.
- Lelépet. - közölte Aguri. - De mi volt ez az egész? 
- Nem tudom... Utána megyek!
Asami mindenkit otthagyva Engo után kezdett rohanni. Egész hamar utolérte. 
- Mi volt ez az egész? - kérdezte Asami.
- Micsoda? - fordult a lány felé Engo.
- Hagytál nyerni. Miért? Simán nyerhettél volna. 
- De te nyertél.
- De miért kellet rám másznod?
- Miért? Zavarba jöttél? - mosolygott a fiú.
- N-Nem, dehogy! - piros lett Asami arca és elfordította a fejét.
- Csak ezért csináltam, hogy feltüzeljelek. És sikerült. Ha nem teszem meg akkor TE hagysz engem nyerni. 
- Soha!
- Most ezt mondod. De mind ketten tudjuk, hogy igazam van. Mikor kell a szolgádnak lennem? 
- Nem muszáj... Na most megyek. Szia. - indult vissza Asami
-Hé Asami. - szólt a lány után. Asami vissza fordult. - Ügyes voltál. Gratulálok! - mosolygott Engo. 
- Köszönöm. És amit mondtál... 
- Baj? 
- N-Nem...de én nem érzek így irántad. Már nem. Gengoval járok. Ezt el kell fogadnod.
- Tudom. Sajnálom. Egy hatalmas idióta voltam. Gengo csókolt meg és én mindent rád fogtam. Sajnálom, hogy azért voltam veled, hogy nyerjek. Nem érdemelted meg. Megtudsz bocsájtani? 
- Meg. - mosolygott Asami. - Most megyek. 
Azzal Asami elrohant. Az út közben kapott egy üzenetet amiben az állt, hogy Aratáék már vissza mentek a céh toronyba. Azonnal futásnak eredt. Mikor felért benyitott a terembe. Eiji ugrott a nyakába.
- Tudtam, hogy sikerül Fuji! - ölelgette a lányt Eiji.
- Köszi. De kérlek engedj el. - mondta halál komolyan Asami.
Eiji azonnal elengedte a lány és hátrébb lépet. Vissza ült a helyére. Asami az ablakhoz sétált és kinézett rajta. 
- Akkor most te vagy a főnök? - kérdezte az egyik fiú. - És akkor azok hárman bent vannak a céhben? Kouki ki lesz rúgva? 
Asami a fejére tette a kezét majd szép lassan ökölbe szorította. 
- Minden marad ugyan olyan. Csak plusz három tag. 
Valaki kopogott az ajtón, majd besétált rajta. Mindenki meglepődött. Három játék vezető sétált be a terembe. Az egyik nő kézen fogta Engot. Engo arca teljesen vörös volt. 
- Tenshi - sempai... - szólalt meg Asami.
- Ohh drágám elkaptuk Koukit! Éppen egy éteremben ült, de gondoltam ide hozom. - mosolygott a Tenshinek nevezett nő. 
- Kérem hölgyem engedje el a fiút. - szólt a nő komornyikja.
- Ne szólj bele abba amit csinálok! Te csak egy komornyik vagy! - nézett az öltönyös férfira a nő.
- Olyan cuki volt amit lerendeztetek, hogy ide jöttem! 
- Cuki? - kérdezte vissza Asami.
- Tudom, hogy ismeritek egymást. De hogy Kouki szerelmet vallott neked! Olyan romantikus! 
Asami arca vörös lett. Mindenki röhögni kezdett. 
- Lenne szíves elmondani miért jött ide? - kérdezte kicsit mérgesen Asami.
- Arra gondoltam pár embert kiemelnék a céhből. - mosolygott Tenshi. 
- Kiemelni? - kérdezte Asami.
- Igen! Maradtok egy céh, csak kicsit különbözni fogtok. 
- Kik lesznek benne? - kérdezte Eiji.
- Milyen türelmetlen cuki fiú vagy! - mosolygott a nő. - Fuji - san. Kouki - san. Aguri - san. Nakai - chan. És te Issei - kun. 
- Azta! - nevetett fel Eiji. 
- Miért pont ők? - kérdezte az egyik fiú. 
- Azért mert olyan erőkkel rendelkeznek amivel senki más. - És mivel különleges kis csapat lesztek ezért minden vasárnap tréning lesz nektek. 
- Tréning? 
- Pontosan. Tovább kel fejlesztenetek az erőtöket. És van neked egy ajándékom Fuji - san.
Egy kis lány lépet be az ajtón. Szőke haja és zöld szeme volt. Piros ruhája csak úgy tündökölt.
- Fuji - san! - futott oda Asamihoz a lány. - Szia Fuji - san! 
- Ki ez a lány? - kérdezte Asami.
- Ő Aya - chan. Egy szoftver. Azért van itt, hogy 
segítsen nektek. 
- Segíteni? - nézett a kislányra. 
- Pontosan! Azért vagyok itt, hogy segítsek nektek a fejlődésben! 
- Értem. - mosolygott Asami. - Hány éves vagy? 
- 12! - mosolygott Aya. 
- Örvendek. - nyújtott kezet a lánynak Asami. 
- Én is. -rázta meg Asami kezét. 
- Rendben van emberek lehet húzni. - üvöltötte el magát Asami. 
Az emberek egymást lökdösve rohantak ki a teremből. Kivéve azokat akiket fel kértek és Eiki meg Arata.
- Fuji. Szerintem mi is megyünk. - indultak kifele az ajtón Aratáék.
- Várjatok! - szólt Asami. - Nem lehet, hogy ők is rész vegyenek? - kérdezte a nőtől Asami.
- Ha van valami különleges erejük. 
- Ne tegye már néni! - borult Tenshi lábára Eiji. - Ne tegye ezt az öcsémmel! 
- Oké! Csak engedj el! - a komornyik megfogta Eiji nyakánál a pólóját és leszedte a nő lábáról. 
- Jössz nekem egy 1000-el. - mosolygott az öcsére Eiji. 
- Soha... 
- Nesze neked testvéri szeretett! - szomorodott el Eiji. 
- Akkor Gengi is jöhet? - kérdezte Asami.
- Jöhet. - mosolygott a nő. - De egy feltétellel. 
- Igen? 
- Kouki eljön velem egy hosszú randira. - mosolygott Tenshi.
Engo hátán végig futott a hideg. 
- Ugye ebbe a játékba nincsenek kidolgozva a ... - nyelt egyet Engo. - ... a nemi dolgok? 
- Dehogy nem... - tette Engo állára a ujjait majd feljebb tolta a fiú állát. - Teljes mértékben kivannak dolgozva. - mosolygott a nő. 
- Most jut eszembe! - lépett hátrébb a nőtől. - Nekem dolgom van ma a... öm... dolgom van! Szóval! Én megyek! El kell mennem az öcsémért az óvodába! Igen! Szóval viszlát! - ki is rohant Engo a teremből.
- Tudomásom szerint szombat van... - mondta Tenshi.
- Tudomásom szerint az öccse 14 éves... - mondta Asami. 
- Fuji - sama! Éhes vagyok! - fogta meg Asami kezét Aya. 
- Azt nem mondtad, hogy etetnem is kell! Már így is etetem Isseit, Issuit és Nakait. 
- Kérlek Onii - sama! - szólalt meg nyávogós hangon Aya.
- Rendben! Akkor megyünk és eszünk! - indult kézen fogva ki a teremből Asami.
- Én is éhes vagyok! - futott Asami után Eiji.
- Én is! - rohant utána Eiki. 
- Ne hagyjatok itt! - szaladt Tomiko. 
- Hé! - futott Arata. 
- Megyek én is... - indult utánuk zsebre tett kézzel Aguri. 
Amint elhagyták a termet a játék főnökök elkezdtek beszélgetni.
- Jó helyen lesz az egyes számú teszt alany? - kérdezte egy férfi.
- Sose fognak rá jönni, hogy Aya kicsoda és nem micsoda. - indult ki az ajtón Tenshi. - Ha rá jönnek nem fogják megérteni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése