71. Fejezet: Karácsonyi party, váratlan fellépés, új cuki pasi!
Eljött 20.-a. Szombatra esett ez a nap. Asami nem beszél Engoval. Megint, de látni foglya a bulin mivel Eijiék családja meg hívta az apját így Engo is jön. Persze jön Daisuke, Hitomi, Tomiko, Aguri, Yuri, Gengo. Minori a családjával Floridába utazott az ünnepekre, Dai meg nem akart eljönni. A mérkőzést lefújt erre az évre.
- Mikor jönnek már Asamiék? - kérdezte izgatottan Eiji.
- Lassan jönnek. Nyugodj le! - szólt Eiki.
- Szerinted Asami milyen ruhába lesz? Remélem valami rövidben. - vágyakozó pillantással nézett a plafonra Eiji.
- Ha ezen járna a fejem Tomiko megölne... - nézett oldalra Eiki.
- Fiúk megjöttek! - indult az ajtóhoz az apjuk.
- Menjünk Eiji! - kezdte tolni a testvérét Chikao.
Eikit a hona alá kapta az apja és az ajtó irányába rángatta. Kinyitották az ajtót és ott álltak Asamiék.
- Sziasztok! - köszönt Eiji.
- Szia. - mosolygott a lány.
Eiji végig mérte a lányt. Fekete térdig érő ruhája alja habos volt. A mell része a ruhának szoros, de nem mutatott többet a melléből a pánt nélküli koktél ruha. A körme fekete volt. A cipője is korom fekete és a haja göndör volt a frufruja pedig oldalra volt húzva. A szemén szempilla spirál volt és kicsit ki volt húzva. Kis barna szem festék is volt rajta és a száján piros rúzs volt.
- Gyönyörű vagy. - mosolygott a fiú.
- Köszönöm. - lépett beljebb a házba. - Sokan vannak. - mosolygott.
- Hát ja.
- Sziasztok! - köszönt Tomiko és megpuszilta Eikit.
- Szia. Nagyon csinos vagy! - mosolygott Eiki.
Tomikon egy halvány sárga ruha volt. Pont olyan pint Asamin. A haja neki is göndör volt és most nem volt a hajában a sárga hajpánt. A frufruja a szemébe lógott. A cipője fekete volt. A szeme ki volt húzva és a szempillája is. A rúzsa rózsaszín volt.
- Köszönöm! - ölelte meg a fiút.
- Azta! A legjobban Yuri néz ki! - nevetett Eiji.
- Köszönöm! - pörgött a kislány.
Yurin egy halvány rózsaszín kis ruha volt. Fekete balerina cipővel.
- Le a szemedet a húgomról! - nevetett Aguri.
- Eszem ágában sincs! - nevetett Eiji.
A fiúkon szmoking volt. Eiji beljebb kísérte a vendégeket. Rengeteg ember volt.
- Eiji ne nagyon rohangáljatok. Mert ma egy fontos üzletet kell elrendeztem és minden ezen az estén múlik. Értve?
- Értve apa. - mondta Eiji.
Egy fura öltönyös alak futott oda Eiji apjához és valamit a fülébe súgott amitől Ichirou elég ideges lett.
- Honnan szerezzek én énekest most azonnal?! - nézett a mellette álló férfira.
- Én tudok egy remek énekes... - mondta halkan Tomiko amit Ichirou meghallott.
- Tényleg?! - lépett a lányhoz. - Ki az?!
- Asami! Remek hangja van! - mosolygott Asamira a lány.
- Mi!? Nem nincs! - mentegetőzött Asami.
- Kérlek! Minden rajtad áll! - lépett Asamihoz.
Asami végig nézett mindenkin, majd a tekintete vissza ment Eiji apja szemére. Nagyot nyelt.
- Rendben...
- Oké! Akkor beszélek a zenésekkel! Gyere velem! - fogta meg Asami csuklóját a férfi és maga után húzta. Asami vissza nézett, de a többiek csak mosolyogva integettek.
Asami felment a színpadra és minden tekintett rá irányult. A szíve a torkában dobogott. Ichirou beszélt a fiúkkal majd oda hívták.
- Ő itt Asami. Jó hangja van, azt mondják.
- Sziasztok. - köszönt a lány.
- Hány éves? Elég dögös! - mosolygott az egyik.
- Még kiskorú szóval okosan!
A srác bólintott, majd a mikrofonhoz lépett.
- Üdvözlök mindenkit! Ma egy ismeretlen előadó fog énekelni!
- Utálom a gazdagokat... - mormogta Asami.
- Szóval jó mulatást! - Eiji apja lesietett a színpadról.
Asami a mikrofonhoz lépett. Körbe nézett és rosszul lett. Nagy levegőt vett. Majd megszólalt a zenekar. Asami elkezdett énekelni, mindenki tátott szájjal nézte. Eszméletlen volt ahogy énekelt teljesen máshogy hangzott az a szám. Amint vége lett az egésznek Asami megkönnyebbülve jött le a színpadról. Ment volna oda a többiekhez amikor egy fiú megszólította.
- Szia. Nagyon jó volt.
- Szia. Köszönöm. - mosolygott a lány.
- Elnézést. Hideki Akio vagyok. - mosolygott a fiú.
- Uram isten! Te Hideki Lee fia vagy?
- Igen. - mosolygott.
- Akatsuka Asami vagyok. - fogott kezet Akioval.
- Szép név egy ilyen szép lányhoz.
Asami arca vörös lett.
- Erre nem tudom mit mondjak...
- Azt, hogy köszönöm és, hogy igen.
- Igen?
- Egy randevúra csak igen lehet egy válasz. - nevetett a fiú.
- Nem igazán tudom... - nézett le a földre Asami.
- Gondolom önnek van barátja.
- Kérlek tegez. Annyira nem vagyok öreg. - mosolygott Asami.
- Sajnálom. - hajolt meg a lány előtt Akio.
- Asami! - jöttek oda hozzájuk a többiek. - Oh. Akio.
- Szia Eiji. Eiki. - nézet a fiúkra Akio.
- Asami nagyon jó voltál! És ez ki? - mérte végig Akiot Tomiko.
- Tomiko! - szólt a barátnőjére Asami.
- Te Asami. - hajolt közelebb Asamihoz a lány. - Szerinted szűz még?
- Tomiko! - csapta fejbe a lányt Asami.
- Bocsi, bocsi... - fogta a fejét.
- Akio mit akarsz Asamitól? - kérdezte Eiji.
- Talán a barátnőd?
- És ha igen? - húzta magához a lányt Eiji. - Régóta együtt vagyunk.
- Engedj el! - lépett a fiú lábára Asami. - Soha. De soha! Nem leszek a barátnőd! - nézet mérgesen Eijire.
Akio csak nevetett, majd Tomiko Eikihez lépett.
- Le vetted a kalapod? - kérdezte Eiki.
- Le kellett. - mosolygott. - A barátnőd?
- Igen. - húzta magához Tomikót. - Tomikonak hívják.
- Tomiko... Nakae Tomiko? - nézett a lányra Akio.
- Igen... Várj... Hideki Akio?
- El sem hiszem... - mosolygott. - Milyen nagy vagy! - ölelte meg Tomikot a fiú.
- Én most teljesen lemaradtam... - szólalt meg Asami.
- Asami. Ő a gyerekkori barátom. De várj! Apámék is itt vannak?! - ijedt meg Tomiko.
- Azt hiszem igen. - mondta Akio.
- Akkor én eltűnök! Eiki gyere velem! - fogta meg a fiú kezét.
- Hova?! - kezdte húzni a lány.
- A szobádba! - mondta a lány.
- Tomiko... - mondta halkan Asami.
- Na gyere Asami! Táncoljunk!
- Mi lenne ha felkérnéd nem pedig utasítanád? - kérdezte Akio.
- Akio...
- Asami. Van kedved táncolni? - nyújtotta a lánynak a kezét a fiú.
- I-Igen... - tette Akio kezére a kezét a lány.
Ki mentek a táncparkettre és szembe fordultak egymással.
- A kezedet fogjam vagy a derekadat? - tette fel a kérdést a fiú.
- Uram isten milyen édes és udvarias! - gondolta Asami. - Ha szeretnéd akkor a derekamra.
- Rendben. - mosolygott Akio és a lány derekára tette a kezét.
Asami a fiú vállára. Belenézett a fiú kék szemeibe és rosszul lett. Hírtele oldalra nézett. Még lassabb lett a szám. Olyan ponton volt, hogy teljesen közel kellet volna menni egymáshoz. Asaminak a fiú vállára kellet volna hajtani a fejét.
- Jól táncolsz. - mondta Akio.
- Köszönöm. Két perces tánc tréningen vettem részt. - mosolygott Asami.
- Vicces vagy. - nevetett a fiú. - Udvarian vagyok, de nem baj ha meg kérdezem, hány éves vagy?
- Nem. Nem dehogy. - mosolygott. - 16 vagyok. Most volt 12.-én.
- Akkor annyi vagy mint én. Nekem Júniusban van. Június 7.
- Csak pár hónap.
- És a szüleid? Mit dolgoznak? Ahogy rád nézek az apád üzletember lehet.
- Őszintén? - kérdezte a lány. - Fogorvos. Bár már régóta nem láttam, lehet üzletet vezet.
- Elváltak a szüleid?
- Már több mint három éve. Apám... érdekes ember volt. Nem volt otthon vacsorán és kora reggel lelépett. Anyám. Anyám asszisztensként dolgozik egy üzletnél. De már egy hónapja elköltöztem otthonról.
- Elköltöztél?
- Ez egy nagyon hosszú történet...
- Van időm. - vette le Asami derekáról a kezét. - Gyere menjünk máshova.
Elmentem a konyhába ami teljesen üres volt. Bementek és a pultnak dőltek.
- Na mesélj. - mosolygott.
- Szóval... Volt egy barátom akivel... kicsit tovább mentünk mint egy csók. És eljöttünk Eijiékhez. Megcsókolt a fiú testvére amit Eiji látott és megzsarolt. Nagyon sok dolgot a fejéhez vágtam majd elrohantam. Anyum keresett, de nem talált és amikor vissza jöttem elmondtam neki, hogy mi történt és ordibált velem, hogy ő nem tekint a lányának meg minden. Aztán elköltöztem Tomikoval egy lakásba. - mosolygott Asami.
- Erre nem tudok mit mondani. - komolyodott el Akio arca.
- Furcsa mi? És is furcsa vagyok. Hát akkor én megyek is... Gondolom a randinak annyi szóval. - indult ki a konyhából Asami de Akio megfogta a kezét.
- Nem furcsa és te se vagy az. És szeretném ha eljönnél velem randizni valamikor.
- Tényleg?
- Igen. Nem sok mindent tudok még rólad és te annál kevesebbet rólam szóval majd szeretném ha többet beszélgetnénk. - mosolygott a fiú.
- Rendben. Akkor én megyek szia!
Rohant ki Asami a konyhából ott hagyva a fiút.
- Nem adta meg a telefon számát... - nevetett. - Ezt is feljegyzem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése