Szerep játék 11. Fejezet

11. Fejezet: Ezer egy igen

A lányok leszálltak a metróról és haza fele indultak. 
- Asami versenyezünk hazáig? - kérdezte Tomiko.
- Rendben de ne sírj ha nyerek. - álltak rajthoz a lányok.
- A cél a konyha ajtó! 
- Rendben!
- 3...2...1..GOO!!! - ordította Tomiko és elkezdtek rohanni. 
Először Asami vezetett majd Tomiko, de a konyha ajtóba ketten értek földet. Ismét egymásra estek és jót nevettek.
- NYERTEM! - jelentette ki mind a kettő. 
- Maradjunk döntetlenben lányok. - szólalt meg Daisuke.
- Rendben! - csaptak egymás kezébe a lányok.
Meg vacsoráztak majd leültek házit csinálni. Hamar megvolt és Asami ment is játszani. Le dőlt az ágyba és a szemére rakta a szemüveget. Percek múlva már bent volt. 
- Rendben! Akkor nézzük meg a barátok listáját. - Asami az ujjával a levegőbe nyomot és kijött egy kis ablak. Kikereste a barátok listája menü pontot és onnan Koukit. Fent volt. Írt neki egy rövid üzenetet. 
" Ömm... Szia! Remélem emlékszel rám! Fuji vagyok és arra gondoltam, hogy elmehetnénk pl. vadászni együtt. Vagyis ha van kedved...Ha van akkor gyere a Fekete várós teleport kapujához. Ott várlak. Siess!!!"
- Ez elég rövid! - elküldte az üzenetet és sietett a Fekete városba. 
Hamar oda ért. Végül is ő is pont a Kezdők városa mellet van így csak egy kaput kellet használnia. Mire oda ért már a fiú ott volt. 
- Szia Kouki! - rohant oda a fiúhoz és integetett.
- Szia Fuji! Rég láttalak! 
- Izé .. Hát elfoglalt voltam. - vakarta meg a fejét.
- Ez akkor se magyarázat! Hiányoztál! - morcosan össze kulcsolta a karját.
- Te is nekem! - ölelte meg a fiút. 
Teljesen vörös lett a fiú. 
- Akkor mehetünk? - kérdezte a fiú.
- Természetesen, Kouki-kun! - kacsintott egyet a lány.
Pár perc múlva meg érkeztek a vadászatra. Körbe néztek de nem láttak semmit.
- Mond csak mit is vadászunk? - kérdezte a fiú és levette a köpeny kapucniját. 
- Azt mondták nagy és kék... - a lány is levette a kapucniját.
- Hmm... Vajon mi lehet az? Hányas szintű? - vette elő a kardját.
- 5. -ős. De nem igazán támad... - elő emelte a kardját. - Nézd ott van! - mutatott egy orjás majom felé.
Nem is majom volt, hanem gorilla. Méghozzá egy gyors és izmos gorilla.
- Én nem erre gondoltam... De kezdjünk bele! - a fiú gyors léptekkel elindult felé.
- Nagyon gyors! - Asami alig bírta követni a fiút. -Hé várj meg a lány is elindult felé. 
- Enyém a bal oldal! - ordított a fiú.
- Vettem. Akkor a jobb az enyém! 
Két oldalról meg rohamozták a gorillát. de könnyen kitért és elkapta Asamit. Hátra ugrott és közben a kezében tartotta Asamit. A szájába akarta tenni. 
- Na azt már nem te koszos majom! - elő húzta a jobb kezét benne a kardal és a majom kezébe vágott fele. Itt a majom leejtette és Asami egy szép szaltóval földet ért. 
- Szép volt! Lejjebb ment 15%-ot! 
- Chh... Még van neki 4985% te is elkezdhetnél dolgozni.
- Vettem! - egy gyors mozdulattal a gorilla feje felé került és 20 ütést mért a fejére.
- Ez... Lehetetlen! Ezzel a kardal csak 10- es szinten lehet ezt az ütés sort meg csinálni! 
- Fuji... Kicsit messzebb vagyok mint te...
- MICSODA! - a lány fel bőszült és meg feledkezett a kék szörnyről. 
Ha Kouki nem fogja meg a lányt és lép fele hátrébb akkor Asami most fasírt lenne. 
- Bocsi és köszi. - szemügyre vette a lény életét. - Azta! 4785% az élete! 200 levittél. 
- Na akkor most te jössz! Nézzük mit tudsz! 
Asami elhúzta a száját. Majd nyíl egyenesen a gorilla felé rohant. Persze a gorilla kitért jobbra és Asami ahogy meg látta oldalra nyújtotta a jobb kezét és egyenesen a gorillába vágott. Amint oldalt meg vágta a kék szörnyet vissza fordult és a hátába állította a kardot. Majd kihúzta és egy előre szaltóval földet ért. És a kék gorilla darabokra esett. Asami egy laza mozdulattal vissza rakta a kardot a helyére.
- Az a rohadt... - Kouki elejtette a kardot. 
- Ohh 8-as vagyok! - fogadta el a színt lépést.
- Ezt, hogy az istenbe csináltad?
- Azt olvastam, hogy ha a gerincénél sebzed meg akkor egyből meghal. 
- És ezt csak most mondod!?! - a lányra förmedt.
- Bocsi, bocsi. - mosolyodott el a lány. - Akkor nézzük hányas helyen vagyok.
- Ne! - Kouki ugrott egyet, de semmire se ment vele csak annyira, hogy a lány rá nézet majd meg nézte a top 10-t.
- Mi a.... - a fiú össze bujt a földön és befogta a fülét. - NEM VAGYOK BENNE A TOP 10-N!

~~~

- Fuji...
- Nem...
- De Fuji...
- Nem...
Mentek egymás mellett. Amikor meg láttak egy plakátot. 
- Fuji! - kiáltott a fiú.
- M-Mi az?!- nézett a fiúra aki egy plakátot tartott.
- Egy verseny lesz. " Ha elég képzet vagy és bátor jelentkezz a Harcosok versenyére! Első forduló Csütörtök 20 óra. Jelentkezési határidő ma 00:00. Sok sikert minden kardforgatónak, íjásznak, mágusnak. A verseny győztese hatalmas színt lépésben részesül és némi vagyon üti a markát." Ez pont neked való!
- Hol lehet benevezni? 
- Hmm.. Kezdő város ,Város ház.
- Hány óra van?
- 23:47! Menjünk! - ragadta meg a lány kezét a fiú. 
Végig rohantak az egész Fekete városon és a teleportáló kapunál jó pár embert kielőztek. Amint át értek rohantak a Várós házához. 
- Nem érünk oda! 23: 58 van! - ordította a lány.
- Akkor gyere! - az ölébe kapta a lányt és még gyorsabban rohant Kouki. 
Amint oda értek Asami beront a terembe és az óra pont akkor váltott 00:00-a. 
- Elkéstem... - indult volna kifelé.
- Mi a neved? - szólt az egyik játék mester.
- Fuji... - vissza nézett.
- Amint látom egy küldetésről jössz és már 2 napja inaktív vagy. Szeretnél jelentkezni? 
- Igen! - oda sietett az asztalhoz és egy lapra rá írta a nevét és bedobta egy dobozba.
- Köszönjük, hogy jelentkeztél Fuji. További szép játékot! - integettek neki a játék mesterek.
Asami elköszönt és kiszaladt a házból. Egyenesen Kouki nyakába ugrott.
- Bent vagyok! - Asami a fiún feküdt. Mind ketten teljesen vörösek lettek. - Sajnálom! - gyorsan fel állt és leporolta magát.
- Gratulálok! - mosolygott a fiú és fel állt a földről. - Mit szólnál ha kapnál tőlem egy ajándékot?
- Mi lenne az? 
- Ez... 
Asamihoz hajolt és egy csókot lehelt a szájára.
Észrevette, hogy a lány nem csókol vissza így elhajolt tőle. 
- Sajnálom... 
- Csináld megint... 
- R-Rendben...
Ismét meg csókolta a lányt és magához húzta. Most Asami vissza csókolt. Percekig ez ment. 
Majd abba hagyták és a fiú megszólalt.
-Fuji lennél a barátnőm? - kérdezte a fiú és a lány arcára rakta a kezét.
- I-Igen... Ezerszer is igen! 
- Köszönöm. - meg ölelte a lányt.
Később haza kísérte és Asami kilépett. Amikor kilépett látta, hogy Tomiko már alszik. Csendben letette a szemüveget és elaludt csak a csókon járt az esze. Az első igazi csókja amit ő is akart és nem más erőltette rá.    




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése